Ipu két halála

Változott történelmi időben megújult irodalomszemlélet és árnyalt írásművészetet fémjelez Az idegen és az Éhség nagy társadalmi körképéből ismert román író kisregénye. A háttér – a háború vége egy erdélyi faluban – itt inkább jelképes, egyszerre van jelen a valóság és a képzeletbeli, az ártatlan és a hétköznapi. Egy tizennégy éves serdülő ifjú eszmélkedését követjük nyomon, aki a környező világ elől ösztönösen menekül ártatlansága, szerelme, bizalma védőfalai mögé. Ipu, az elriasztó külsejű, naiv és ravasz, nagylelkű és számító „lelki szegény” öreg szolga az egyedüli, aki megosztja vele a játék örömét, és oltalmazza a többiek aljasságától. Szomorú élettapasztalata annál megrázóbb, mikor a végén jelképesen halálra ítélve „övéit”, elveszti Iput is, akinek groteszk szertartással megrendezett temetésén maga is részt vesz.

Mutass kevesebbet