Irodalomelmélet mindenkinek

Name: Irodalomelmélet mindenkinek
Price: 1760.00 HUF
Availability: BackOrder
Author: Szerdahelyi István
ISBN: 9631868648

Szerdahelyi István - Irodalomelmélet mindenkinek, Budapest 1996 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

Jelenleg nem elérhető. Tájékoztató ár az utolsó ismert ár és az aktuálisan érvényes kedvezmény alapján: 1 980 Ft. Jegyezze elő, és elsőként értesítjük, ha újra rendelhető!

E könyv azoknak az irodalomelméleti ismereteknek az elsajátíttatásához-elsajátításához kíván segítséget nyújtani, amelyek a korszerű oktatásban - s tágabb körűen, az irodalmi közgondolkodásban - mindinkább előtérbe kerülnek. A tanárokhoz, diákokhoz szól tehát, s ahhoz a szélesebb közönséghez, amelyik nemcsak a szépirodalmi művek olvasásában akar lépést tartani kultúránk fejlődésével, hanem a kritikákat, irodalmi témájú esszéket és publicisztikai írásokat is figyelemmel kíséri. A régi iskolákban a retorika, poétika és verstan a tananyag évszázados hagyományú, szerves része volt. Csak 1945 után terjedt el az az egyoldalú, irodalomtörténet-központú (ún. historicista) szemlélet, amelyik a művészi műveket a politikatörténet és az alkotói életrajz ideológiai szempontokra szűkített illusztrációiként mutatta be, s arra nem fektetett különösebb gondot, hogy azt is megértesse, e művek mitől művésziek. Az 1980-as évek elején megjelent tankönyvek már világosan jelezték az elméleti ismeretanyag rehabilitálásának szándékát. Az ezt tükröző - ismeretlen, s gyakran ijesztően idegen hangzású szakkifejezésekkel jelölt - fogalmak azonban a maguk logikus összefüggéseiből kiszakítottan, kellő magyarázatok nélkül bukkantak fel az irodalomtörténeti gondolatmenetekben, s ez érthető ellenállást váltott ki az iskolákban. A most készülő nemzeti alaptanterv a jelek szerint - igen helyesen - úgy akarja megoldani ezeket a problémákat, hogy a szépirodalmi alkotásokat mintegy visszahelyezi a maguk természetes közegébe, a nyelvi érintkezés más - az élőbeszéd, az ismeretterjesztő írások, publicisztikai művek stb. - szövegei közé, s ezekkel összehasonlítva akarja kimutatni sajátosságaikat. Ebben az összefüggésben a szépirodalom maga is jóval összetettebb, reálisabb képet nyújt. A „magas irodalom" és a népköltészet műfajai mellett láthatóvá válnak az oktatás számára is azok az irodalmi szövegtípusok, amelyek a fiatalok mindennapi életét befolyásolják: a gyermek- és ifjúsági irodalom, a szórakoztató irodalom vagy akár a reklámköltészet. Az elméleti kifejtés logikai rendjében pedig megfoghatók lesznek a művészi forma rejtélyei, a retorikai-stilisztikai alakzatok, versritmusok, rímszerkezetek, az epikus és drámai építkezés kompozíciós megoldásai.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

ISBN:	9631868648
Kiadó:	Nemzeti Tankönykiadó
Kiadás éve:	1996
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás sorszáma:	Első kiadás
Nyomda:	Kőpapír Kiadó és Nyomda Kft.
Kötés típusa:	ragasztott papír
Terjedelem:	404 oldal
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 16.00 cm, Magasság: 24.00 cm
Súly:	0.00 kg
Kategória:	Irodalom / Irodalomtörténet / Irodalom / Irodalomtudomány

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

Bevezetés 11
1. Az irodalom
1.1. Az irodalom szó jelentései 15
1.1.1. Az irodalom mint továbbhagyományozandó szöveg 15
1.1.2. Az irodalom mint szépirodalmi szöveg 16
1.1.31 Sajátosabb szövegeket jelölő irodalomfogalmak 17
1.1.4. Az irodalom mint irodalmiság 18
1.1.5. Az irodalom mint intézményrendszer 19
1.1.6. Az irodalom mint az irodalomtudomány tárgya 20
1.2. Az irodalom mint kommunikációs forma 20
1.2.1. A kommunikáció alapfogalmai 20
1.2.2. Az információ 21
1.2.3. A közvetlen és a tömegkommunikáció 24
1.3. A JELTŐL AZ IRODALMI MŰIG 25
1.3.1. A jel 25
1.3.2. A jelhordozó 27
1.3.3. A jelentés 27
1.3.4. A lexikális jelentés 28
1.3.5. A szövegösszefüggésben jelentés 30
1.3.6. A jelrendszer és a nyelv rendszere 36
1.3.7. A jeltárgy 38
1.4. A feladótól az alkotóig 39
1.4.1. A hírforrás és a feladó 39
1.4.2. Az alkotói típusok 40
1.4.3. Az alkotó mozgástere 42
1.4.4. Az alkotói én és a műszubjektum 44
1.5. A csatornától az irodalmi intézményrendszerig 45
1.5.1. A csatorna és a zaj 45
1.5.2. A kereskedelem 45
1.5.3. A mecenatúra 46
1.5.4. A cenzúra 47
1.5.5. Az oktatás és közművelődés 48
1.5.6. A kritika 48
1.5.7. A közvetítőrendszer mozgástere 49
1.5.8. A művészi közvetítés 51
1.6. a címzettől a befogadóig 54
1.6.1. A címzett 54
1.6.2. A befogadói típusok 54
1.6.3. A befogadó mozgástere 56
1.6.4. A mű objektív értéke és hatásértéke 59
2. IRODALOM ÉS ESZTÉTIKUM
2.1. Az esztétikai kommunikáció 61
2.1.1. Az esztétikum 61
2.1.2. Az esztétikai érzék 62
2.2. Az esztétikai jelek dekódolása 64
2.2.1. Az ízlés 64
2.2.2. A személyes ízlés és a közízlés 67
2.2.3. A közízlés és a társadalmi objektivitás 69
2.2.4. Az ízlésítélet és a teoretikus ítélet 71
2.3. az esztétikai jelek jelhordozói 72
2.3.1. Az érzéki forma 72
2.3.2. A fogalmiság 73
2.3.3. A külső és belső érzékelés 74
2.3.4. A ritmus 75
2.3.5. Az arányosság 77
2.3.6. A harmónia 79
2.4. az esztétikai jelek jelentése 79
2.4.1. Az általánosított jelentések 79
2.4.2. A jelösszefüggésbeli jelentések 82
2.4.3. A történelmi jelentésváltozások 84
2.4.4. Az értékrend anakronisztikus elemei 85
2.4.5. Az esztétikai jelek tipológiája 87
2.5. az esztétikum értéklehetőségei 90
2.5.1. Az esztétikum megismerési önértéke 90
2.5.2. Az esztétikum élvezeti önértéke 91
2.5.3. Az esztétikum érzelemformáló eszközértéke 92
2.6. az esztétikai minőségek 93
2.6.1. A szépség és válfajai 93
2.6.2. A rútság és válfajai 97
2.6.3. A tragikum és elégikusság 99
2.6.4. A komikum és válfajai 102
2.6.5. A többi esztétikai minőség 106
2.6.6. Az esztétikai minősítések 107
2.6.7. A nyelvi esztétikum 108
2.6.8. A halandzsa esztétikuma 111
3. az irodalom művészetfajai
3.1. A művésziség ismérvei 115
3.1.1. Az értékalakzatok 115
3.1.2. A művészi érték kettőssége 117
3.2. AZ AUTONÓM MŰVÉSZETI IRODALOM 118
3.2.1. A visszatükröző művészeti irodalom 118
3.2.2. A művészi igazság élmény szerűsége 122
3.2.3. A művészi igazság emberközpontúsága 127
3.2.4. A művészi igazság teljessége 131
3.2.5. A szépművészeti irodalom 138
3.2.6. A művészi szépség korszerűsége 139
3.3. AZ ALKALMAZOTT MŰVÉSZETI IRODALOM 141
3.3.1. A szórakoztató irodalom 141
3.3.2. A didaktikus irodalom 144
3.3.3. Az agitatív irodalom 147
3.3.4. A használati irodalom 151
3.4. AZ irodalomalatti 153
3.4.1. A kanonizált és a periferikus irodalom 153
3.4.2. A kontárok, epigonok és plagizátorok irodalma 154
3.4.3. A triviális irodalom 155
3.4.4. A giccs 156
3.4.5. A művészet öncélúsága és az antiirodalom 157
3.4.6. Az átmeneti műformák 162
4. AZ irodalmi műfajok
4.1. A MŰNEMI FELOSZTÁS 164
4.1.1. A líra 164
4.1.2. Az epika 174
4.1.3. A dráma 182
4.1.4. Az átmeneti műfajok 86
4.2. A MŰNEMI FELOSZTÁST KERESZTEZŐ SZEMPONTOK 187
4.2.1. A költészet és a nem költői formák 187
4.2.2. A jelenkori és történelmi műfajok 188
4.2.3. A gyermek- és ifjúsági irodalom 190
4.2.4. Az elit- és tömegirodalom 191
4.3. A MŰFAJOK RENDSZERE 192
4.3.1. A műfajok történeti fejlődése 192
4.3.2. A műfajteremtő tényezők 192
5. Az irodalmi mű felépítése
5.1. A műalkotás összetett modellje 194
5.1.1. A mű kompozíciója 194
5.1.2. A szöveg kifejezési és tartalmi síkja 194
5.1.3. A mű rétegszerkezete 197
5.1.4. A mikro- és makroszerkezetek 198
5.1.5. A retorikai-stilisztikai szerkezetek 199
5.2. a tartalom és forma 201
5.2.1. A tartalom és forma mint viszonyfogalom 201
5.2.2. Az elvont formák 202
5.2.3. A konkrét formák 213
5.2.4. A belső és a külső forma 215
5.2.5. a műalkotás tartalma 217
5.3. az irodalmi mű stílusa 219
5.3.1. A művészeti stílus 219
5.3.2. A nyelvi-stilisztikai stílus 222
6. A TARTALMI SÍK FORMASZERKEZETEI
6.1. a RETORIKAI-STILISZTIKAI SZERKEZETEK 224
6.1.1. A bővítéses szerkezetek 224
6.1.2. Az elhagyásos szerkezetek 230
6.1.3. A helycserés szerkezetek 233
6.1.4. A helyettesítéses szerkezetek 235
6.1.5. A dialogikus szerkezetek 243
6.1.6. A paralelizmus és a gondolatritmus 245
6.2. a tartalmi sík felépítésének tagolási egységei 249
6.2.1. A retorikai mű felépítése 249
6.2.2. A dráma felépítése 250
6.2.3. Az epikus mű felépítése 251
6.2.4. A lírai mű felépítése 253
6.2.5. A tagolás elvi szempontjai 255
7. A KIFEJEZÉSI SÍK FORMASZERKEZETEI
7.1. Az írásképi formaszerkezetek 257
7.1.1. Az írásjegyek és írásjelek kifejezőképessége 257
7.1.2. A sortördelés kifejezőképessége 260
7.1.3. Betűjátékok és rejtvények 263
7.2. A beszédhangok formaszerkezetei 265
7.2.1. A retorikai-stilisztikai hangalakzatok 265
7.2.2. A hangfestés 268
7.2.3. A vers 272
7.2.4. Az énekvers, recitált vers és szövegvers 277
7.2.5. Az aritmikus próza 279
7.2.6. A ritmikus próza 280
7.2.7. A szabadvers 281
7.2.8. A prózaköltemény 284
8. A versformák
8.1. A ritmustényezők 285
8.1.1. Az alapvető ritmustényezők és a versrendszerek 285
8.1.2. A hangsúly és a hangsúlyos verselés 285
8.1.3. Az időtartam és az időmértékes verselés 288
8.1.4. Az időtartam és a moraszámláló verselés 291
8.1.5. Az időtartam és a szótag számláló verselés 292
8.1.6. A hanglejtés és a szótaghanglejtéses verselés 292
8.1.7. A metrikai szünet 293
8.1.8. A rím 294
8.1.9. A refrén és az alliteráció 298
8.2. A ritmusegységek 299
8.2.1. Az egyszerű és összetett ritmusegységek 299
8.2.2. A versláb 301
8.2.3. Az ütem 302
8.2.4. A kólón 303
8.2.5. A verssor 304
8.2.6. A periódus 306
8.2.7. A versszak 306
8.2.8. Értelmi tagolódás és metrikai szerkezet 307
8.3. A magyar ütemhangsúlyos verselés 309
8.3.1. Általános jellemvonások 310
8.3.2. Sorfajok és periódusok 313
8.3.3. Versszakok 316
8.4. A magyar időmértékes verselés 319
8.4.1. Általános jellemvonások 319
8.4.2. Sorfajok és periódusok 321
8.4.3. Versszakok és állandósult versszerkezetek 333
8.5. A két versrendszer együttélése 343
8.5.1. Az ötvözött és a kevert ritmusú vers 343
8.5.2. A szimultán vers 345
9. Az irodalom a történelmi fejlődésfolyamatban
9.1. AZ IRODALMI FEJLŐDÉS 349
9.1.1. A fejlődés jellege 349
9.1.2. A fejlődés hajtóerői 350
9.2. A fejlődés szakaszai és összetevői 351
9.2.1. Az „ősköltészet" és a primitív költészet 351
9.2.2. A hivatalos irodalom és a folklór 353
9.2.3. A nemzeti irodalmak és a világirodalom 358
10. Szakirodalom
11. Tárgymutató

Irodalomelmélet mindenkinek

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Szerdahelyi István

Szerdahelyi István további könyvei

Vélemények a könyvről

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

/

/

Irodalomelmélet mindenkinek

Irodalomelmélet mindenkinek

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Szerdahelyi István

Szerdahelyi István további könyvei

Vélemények a könyvről

Hírlevél feliratkozás

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.