Isten városáról II. kötet (VI.-X. könyv)

Name: Isten városáról II. kötet (VI.-X. könyv)
Price: 6749.00 HUF
Availability: InStock
Author: Aurelius Augustinus

Aurelius Augustinus püspöknek a pogányok ellen Isten városáról írt huszonkét könyve

Aurelius Augustinus - Isten városáról II. kötet (VI.-X. könyv), Budapest 1943 antikvár könyv

(1 vélemény)

A mű további kiadásai

Isten városáról II. kötet (VI.-X. könyv)

Aurelius Augustinus

Kiadás éve: 1943

Előjegyezhető

Isten városáról II. kötet (VI.-X. könyv)

Aurelius Augustinus

Kiadás éve: 1943

Előjegyezhető

Isten városáról II. kötet (VI.-X. könyv)

Aurelius Augustinus

Kiadás éve: 1943

Előjegyezhető

A mű további kiadásai

Isten városáról II. kötet (VI.-X. könyv)

Aurelius Augustinus

Kiadás éve: 1943

Előjegyezhető

Antikvár könyv

6 749 Ft

15 000 Ft

55%

Állapot

Készleten

Közepes

Központi raktár

Kedvezményes

Fedlapok szélei kopottasak, gerinc megtört, foltos, címlapon tintás beírás.

Állapot fotók

450

hűségpont

Hogy működik az alku?

A mű további kiadásai

Isten városáról II. kötet (VI.-X. könyv)

Aurelius Augustinus

Kiadás éve: 1943

Előjegyezhető

Isten városáról II. kötet (VI.-X. könyv)

Aurelius Augustinus

Kiadás éve: 1943

Előjegyezhető

Isten városáról II. kötet (VI.-X. könyv)

Aurelius Augustinus

Kiadás éve: 1943

Előjegyezhető

A mű további kiadásai

Isten városáról II. kötet (VI.-X. könyv)

Aurelius Augustinus

Kiadás éve: 1943

Előjegyezhető

Bővebb leírás

Kiadó:	Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Rt.
Kiadás éve:	1943
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Rt.
Kötés típusa:	fűzött papír
Terjedelem:	296
Fordítók:	Földváry Antal
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 16.00 cm, Magasság: 23.00 cm
Kategória:	Töredékkötetek, Félkötetek / Antik Könyvek / Xx. Század / Vallás / Vallási Irodalom / Keresztény / Katolikus / Vallás / Teológia / Filozófia

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

X V I1. A boldog élet elnyeréséhez — ami \ a legfőbb jóban való 
részesedésben áll — nem olyan közbenjáróra van szük-
sége az embernek, mint amilyen a démon, hanem olyan 
egyetlenegyre, mint amilyen Krisztus   202 
XVIII. A démonok ravaszsága arra irányul, hogy mialatt közbeu  
járásukkal az Istenhez vezető útat ígérik, azalatt eltérit-
sék az embereket az igazság útjáról   20N 
XIX. A démon elnevezést még a démonok tisztelői sem hasz-
nálják egy jó lény megjelölésére sem   204 
XX. Milyen az a tudomány, amelyik a démonokat felfuvalko-
dottakká teszi?   20i 
XXI. Mennyiben akarta az Trr magát a démonokkal megismer-tetni?   206- • 
XMI. Mi a különbség a szent angyalok és a démonok tudomá-
nya között?   207 
X X Ill. Az isten elnevezést helytelenül használják a pogányok az 
istenekkel kapcsolatban, bár ezt a nevet a Szentírás 
bizonyossága szerint úgy a szent angyalokra, mint az 
igaz emberekre egyformán alkalmazzák   208 
TIZEDIK KÖN YV. 
T. A platonisták azt tanítják, hogy az igazi boldogs'ágot ág), 
az angyaloknak, mint az embereknek az egy Isten adja. 
De most az a kérdés, vajjon az örök boldogság végett 
tisztelt angyalok csak az egy Istennek, vagy maguk szá-
mára is megkövetelik-e az áldozatot?   215 
II. Miként vélekedett a platonista Plotinus a mennyei meg-világosításról?   218 
Isten igaz tiszteletéről, amelytől a platonisták — bár a 
világmindenség teremtőjének tartották — mégis ágy el-tértek a jó, valamint a rossz angyalok isteni tiszteletben 
való részesítésük folytán   220 
I V. Csak az egy igaz Istent illeti meg az áldozás   
V. Nem az áldozati tárgyat követeli meg az Isten, hanem az 
áldozati tárggyal kapcsolatos felajánlást   221 
V I. Az igazi és tökéletes áldozatról   
VII. Az angyaloknak irányunkban megnyilvánuló szeretetének 
nem az a célja, hogy őket, hanem az egy igaz Istent tisz-
teljük  '27 
V III.  Azokról a csodákról, amelyeket Isten a kegyesek hité-
nek megerősítésére angyalok szolgálatán keresztül ígé-
retének megfelelőleg teljesített be   •,28 
X I. A démonok tiszteletével kapcsolatos tiltott mcsterségek-ről, amelyek közül a plutonista Porphyrins némel y ikel 
jóváhagyja, némelyiket pedig elveti   210 
X. A theurgiáról, amelyik a démonok segítségül hívása foly-
tán hamis megtisztítást igér a lelkeknek   23+ 
X I. I'orphyriusnak az egyiptomi Anebonhoz írt leveléről, amely-
ben azt kéri, hogy a különböző démonokról tájékoztassa 235 
XII. Azokról a csodákról, amelyeket az igaz Isten a szent angya-
lok szolgálatán keresztül visz véghez   238 
XIII. Á láthatatlan istenről, aki nem lényege, hanem a szemlé-
lődő emberek felfogó képessége szerint látható formá-ban jelent meg   240 
XIV. Az egy Istent nemcsak az Örök, hanem a múlandó adom& 
nyokért is kell tisztelni, mivel minden az gondviselői 
hatalma alatt van   241 
XV. A szent angyalok ama szolgálatáról, amellyel az isteni 
Gondvisdés szolgálatában állanak   242 
XVI. Vajjon az örökélet elnyerése végett azoknak az angya-loknak kell-e hinnünk, akik maguk számára istent meg-
illető tiszteletet követelnek, vagy pedig azoknak, akik 
nem maguknak, hanem az egy Isten számára követelik 
meg a szent vallásbeli szolgálatot?   245 
XVII. A szövetségládáról és azokról a csodajelekről, amelyeket 
azért cselekedett isten, hogy törvényének és ígéretének 
súlyt adjon   246 
XVIII. Azok ellen, akik az Isten népe oktatásául szolgáló csodák-kal kapcsolatban tagadják azt, hogy a Szentírásnak 
hinni kell   249 
XIX. Miért tanítja az igaz vallás azt, hogy az egy igaz és lát-
hatatlan Istennek látható áldozatot kell bemutatni?   250 
XX. A legfőbb és igazi áldozatról amelyet az Isten és az ember 
közötti Közbenjáró mutat be   251 
XXI. A démonoknak adott hatalom végcélja az, hogy a szenve-
dések folytán a szent életűek megdicsöüljenek, akik a 
levegőben lakozó szellemeket nem kiengesztelés, 
nem Istenben való megmaradásuk által győzik le   252 
XXII. Honnan van a kegyeseknek a démonokkal szemben hatal-
muk és honnan ered a szív igazi megtisztulása?   254 
.XXIII. Azokról az őselemekről. amelyek által a platonisták 
cint megtisztul a lélek   255 
XXIV. Az egy és igaz őselemről. aki. az emberi természet egyetlen. 
megtisztítója és megújítója   2% 
XXV. A törvény korszakában és az első századokban élt kegyes 
lelkek ez ígéretben és a Krisztusban való hit által iga-zultak meg   258 
XXVI. Porphyrius határozatlankodásáról. aki az igaz Isten 6s a 
démonok tisztelése között ingadozott   361 
XXVil. Porphyrius istentelenségéről, amellyel még Apuleius tévely-gését is felülmulta  265 
". 
XXVIII. Milyen nézetek vakították meg Porphyriust annyira. hogy 
az igazi hölcseséget, vagyis Krisztust nem tudta fel-
ismerni?   265 
XXIX. A mi Urunk Jézus Krisztusnak testet öltéséről, amelyet 
a platonisták gőgiisségükben szégyenli& elismerni   267 
XXX. Milyen sok platonista tantételt cáfolt meg Porphyrius és 
ellentétes felfogásával milyen sokat javított ki   271 
XXXI. A platonisták ama tanításának a megcáfolása, mely szerint 
- az ember lelke éppen olyan örök, mint az Istené   274 
X XXII. A lelki üdvösség egyetcni útjáról, amelyet Porphyrius 
nem talált meg, mivel helytelenül kereste, s amelyet 
kizárólag csak Krisztus kegyelme tárt fel.   275 
Előszó   5 
De eivitate Dei VI—X. könyveinek tartalma   7 
HATODIK KÖNYV. 
Előszó   21 
I. Azokról, akik azt mondják, hogy ők nem e jelenlegi, ha-
nem az örökéletért tisztelik az isteneket   22 
Mi volt Varronak a felfogása azokról az istenekről, akik-
nek különböző fajtáit és tiszteletét úgy adta elő, hogy 
tiszteletreméltóbban bánt volna velük, ha ezekről hallgat? 26 
III. Milyen Varronak az emberi és isteni dolgok régiségeiről 
írt könyvének a felosztása?   28 
IV. 'Varro fejtegetéséből kitűnik, hogy az istentiszteletben az 
emberi elemek régebbiek, mint az isteniek   2.9 
V. Varro szerinti háromféle theologiáról, vagyis először a 
moudaszerfiről, másodszor a természetiről, harmadszor a 
polgáriról 32 
VI. A mithoszi, vagyis a mondaszerű és a polgári theologiáról 
Va rroval szemben   36 
VII. A mondai és polgári theologia hasonlatosságáról és össz-hangjáról   39 
VIII. A természeti okok magyarázatáról, amelyeket a pogány tu-
dósok isteneik védelmére igyekszenek előhozni   44 
IX. Egyes istenek munkaköréről   46 
X. Seneca bátorságáról, aki a polgári theologiát jobban hely-telenitette, mint Varro a mondai theologiát   51 
XI. Mi volt Seneca véleménye a zsidókról?   56 
XII. A pogány istenek valótlanságainak leleplezése után nem 
lehet kétséges, hogy nem tudnak örökéletet adni azok, 
akik e múlandó élethez sem nyújtanak segédkezet. 57 
HETEDIK KÖNYV. 
Előszó   6. 
Vajjon annak bebizonyítása után, hogy a polgári theolo-
giában az isteni Lény nem szerepel, hihető-e az isten-ségnek egyes istenekben való megtalálható volta?   62 
II. Kik a kiválogatott istenek es kik %annak kiveve ko 
vésbbé fontos istenek hatásköre alól?   
III. Mivel sok alacsonyabb rendű istenre fonbisabb 
tézését is rábízták, éppen ezért semmi olyan alap alnem, 
amiből néhány isten kiválogatását igazolni hitetni 
V. Kedvezőbb már a helyzet az alsóbbrendű liktenek 
akiket semmiféle gyalázatos dologgal nem gynair,iilial 
lak meg Úgy, mint a sokféle aljassággal vádolt kivnlaga 
tott isteneket   
V. A pogányok titkos tanításairól és azoknak természettnni 
magyarázatáról   
VI. Varro ama, nézetéről, miszerint azt gondolta, hogy a vilkt 
lelke az Isten, aki sok isteni természetű lelket foglal més 
magába   
VII. Vajjon észszerű volt-e Janusnak és Terminusnak két név 
alatt való elkülönítése?   
VIII. Miért képzelték Janust két arcúnak az ő tisztelői, akik 
néha még négy arcának is ábrázolták?   
IX. Juppiter hatalmáról és Jánossal való iisszebastialitásáról 
X. Vajjon helyes dolog-e Janusnak és Juppiternek egymantól 
való megkülönböztetése?   
XI. Juppiter mellékneveiről, amelyek nem 
ugyanazon istenre vonatkoznak   
XII. Juppitert Pecunianak is nevezik   
XIII. Saturnus •.és Genius lényének a fejtegetése közben tűnik 
ki, hogy mind a kettő azonos 
XIV. Mercurius és Mars munkaköréről 
XV. Néhány csillagról, amelyeket a pogányok a saját i2414'1" 
nevéről jelöltek meg - 
XVI. Apolloról, Dianaról ti többi kiválogatott istenekről, aki 
ket a világ részeinek tartanak 
XVII. Varro maga is kételkedve nyilatkozott az istenekről 
XVIII. Mi az elfogadható oka annak, hogy n pogányság gyake 
vet vert?   
XIX. Saturnus tiszteletét megindokló fejtegetésról ..... 
XX. Az eleusisi Ceres ünnepekről   
XXI. Libernek szentelt ünnepek iltá latos volta ról   
XXII. Neptunusról, Salacittról és Veniliaról   
Terraról, akit Vali() azért tartott istennőnek, mivel 11% i'.ü 
ként tekintett Világlélek testének !► legalsóbb rés/ét 
körülveszi és isteni erőt ayujt neki   
XXIV. Tellus mellékneveiről és azoknak a jelentéseiről, amelyek 
bár sok dolgot jelentenek, de tnéw-voi ,/olgílinnk n nak 
istennőről való feltevés bizonyításara 
sok. hanem egy (& 
1,1 
0,1 
ig) 
rNl 
XXV. A görög bölcsek tanításában milyen intucvarandot lehel 
találni Attis megcsonkítósáról?.............. Illi 
XXVI. Magna Mater ünnepnek gyalázatos vollórol , 
XXVII. A természettudósok koholmányairól, akik az igaz Inteni 
nem tisztelik, 'vagy nem igaz Istent analon 
tisztelik   
Varro theologiai tanítása ellenmondásokkal ■all t, le 
XXIX. Mindazt az egy igaz Istennek. kellett volna t illajdol, 
amiket ;1 lermészettudosók a -világgal és annak 
hoztak összefüggésbe   lu 
XXX. Az. igazi kegyesség elkülöníti a teremtvényt a Teremiolok 
nehogy egy helyett annyi istent imádjanak, mint amen∎ 
nyi alkotása van az egy Teremtőnek   
XXXI. Istennek milyen külön adományában részesülnek itz all 
lános ajándékokon kívül az igazság követői?   
XXXII. Nem. volt eddig még olyan korszak, amikor Kriszta% 
11'1'11' 
ságának a titkáról ne lett volna szó és különös lelke'', k által folytonosan meg .ne jelentették volna előre   
Kgyedül csak a keresZtyén vallás volt képes arra, hogy az. 
emberek tévelygésén örvendező gonosz lelkek ámításait 
leleplezze   111 
X.XX1 V. Nurna Pompilitis könyveiről, amelyeket a Szenátus azért 
égetettetett meg, hogy a bennük kifejtett vallási szertar-
tások okai ismeretlenekké váljanak   112 
XXXV. A vízből való jóslásról, ami Numat bizonyos démoni alakok 
ábrázolása folytán félrevezette   114 
NYOLCADIK ,kONYV. 
1. A természeti theologia kérdéséről a kiválóbb képességű 
filozófusokkal kell értekezni   119 
A kétféle filozófiáról. Vagyis az itáliai és ióní filozófiáról 
és azoknak képviselőiről   
III. A sokra tesi rendszerről   
IV. Platoról, Sokrates legkiválóbb tanítványúról, aki az egész 
filozófiát három részre osztotta     124 
V. A theológiát illetőleg leginkább a platonistákkal kell viitti 
koznunk, akiknek nézete az összes filozófus haléh leii 
felübnalja   
VI. A platonisták felfogása a filozófus amott részéről. aiiielvel 
fizikának neveznek   
VII. Mennyivel kiválóbbaknak kell a többieknél iartnni a plato 
nistákat al logikában, vagyis a gondolkodástanban 01 
Vill. Az erkölcsfilozófiában is a platonistáké az elsiiiég   IR 
IX. Arról a filozófiáról, :,inelyik a kere:,ztvéit hit INnynlÍkalt 
le•jobb', megközelit 
120 
IX% 
X Mivel magaslik ki a keresztyén vallás a filozófiai irányok 
  134 
X I. Honnan nyerte Plato azt az ismeretvilágot, - amellyel a ke-resztyénség tanítását megközelítette?   137 
XII. A platonistáknak búr helyes nézetük volt az egy igaz 
Istenről, mégis sz isten tiszteletét hirdették   t 39 
Plato unni nézetéről, mely szerint azt vallotta, hogy csak 
jó és erény szerető istenek vannak   
140 
X1V. Azoknak a felfogásáról, akik szerint három féle értelmes 
lélek van, úgymint az égi istenek, a levegőben lakó dé-
monok és a földön élő emberek lelke   142 
XV. A démonok sem légnemű testük, sem magasabb lakóhelyük 
miatt nem állanak az emberek felett.   144 
XVI. Mi volt a nézete a platonista Apuleiusnak a démonok er-kölcséről és cselekedetéről?   146 
XVII. Vajjon méltó dolog-e, hogy az ember azokat a szellemeket 
tiszteli, akiknek bűniitől meg kellene magát tisztítania? 148 
XVIII. Milyen vallás az, amelyiknek a tanítása szerint az embe-
reknek a démonokhoz kell folyamodniok, hogy a jó iste-
nekhez ajánlják be őket?   149 
XIX. A varázslási tudomány istentelenségéről, amelyik a gonosz 
lelkek támogatásán alapszik   150 
XX. Vajjon cl kell-e fogadnunk azt, hogy a jó istenek szíveseb-
ben érintkeznek a démonokkal, mint az emberekkel?   152 
XXI. Vajjon az istenek felhasználják-e a démonokat hírvivőkül 
és tudják-e, vagy tikarják-e. hogy a démonok megcsal-
ják őket?   153 
Apuleins ellen a démonok tiszteletének elvetéséről   156 
XXIII. Mi volt Hennes Trismegistos felfogása a bálványimádás-ről és honnan tudhatta meg az egyiptomi babona el-pusztulását?   157 
XXIV. Hermes milyen őszintén bevallja őseinek a tévelygését, 
amelynek bekövetkezendő megsemmisülése miatt mégis 
csak szomorkodik   161 
XXV. Azokról a vonásokról, amelyek a szent angyalokban és a 
jó emberekben egyformán megtalálhatók   166 
XXVI. Az egész pogány vallás az elhunyt emberek körül mozog 166 
XXVII. Arról a tiszteleti módról, amelyben a keresztyének a vér-tanúkat részesítik   t69 
K ILENCEDIK KÖNYV. 
I. Mi a végső eredménye az eddigi fejtegetésnek és a továb-
bi kérdések közül mire kell még felelete1 adni?   173 
Vajjon a démonok között, akinél az istenek magasabb ren-
dűek, vannak-e olyan jók is. akiknek az oltalma alatt 
az emberi lélek eljuthat az igazi boldogságra?   t76 
111. Miket ír Apuleius a démonokkal kapcsolatban, akiktől az 
értitinet nem tagadja meg, de semmiféle erényt sem 
tulajdonít neki?   177 
IV. Mi a peripatetikusok és stoikusok nézete, a lelki szenve-délyekról?   178 
V. Azok az indulatok, amelyeknek a keresztyének lelke is ki 
van téve, nem vezetnek bűnre, hanem inkább az erényt 
erősítik  182 
I. Azokról a szenvedélyekről, amelyek Apuleius bevallása 
szerint fenyegetik, gyötrik azokat a démonokat, akiknek 
a hatalmáról azt állítja, hogy az istenek színe előtt az 
emberek érdekeit képviselik   184 
VII. A platonisták azt állítják, hogy aZ isteneket meggyalázták 
azok a költői koholmányok, amelyek az egymással szem-
ben álló iskolák harcaiból származtak, mivel ezek az 
iskolák nem az istenek, hanem a démonok hívei   185 
VIII. A platonista Apulciusnak az égben lakozó istenekről, a 
levegőben lakó démonokról és a földön élő emberekről 
szóló meghatározása   186 
IX. Vajjon az égben lakó istenek barátságát megszerezheti-e 
az ember a démonok közbenjárása folytán?   188 
X. Plotinus véleménye szerint az emberek nem olyan szána-
lomra méltók p halandó testi állapotukban, mint a dé-
monok az örökkévalóban   190 
XI. A platonisták véleményéről, mely szerint az emberek lelke 
a test megszűnése után démonná változik   191. 
XII. Arról a háromféle ellenkező vonásról, amelynek alapján 
a platonisták a démonok és az emberek természetét egy-
mástól megk ülönböztették   192 
XIII. Miként foglalnak cl középhelyet a két fél között azok a 
démonok, ha az istenekkel nem boldogok és az emberek-
kel pedig nem boldogtalanok?   193 
XIV. Vajjon az emberek halandó voltuk ellenére lehetnek-e iga-
zán boldogok?   196 
XV. Isten és az emberek közötti Közbenjáróról, az ember Jézus 
Krisztusról   196 
XVI. Vajjon a platonisták helyesen tanították-e, hogy az égben 
lakó istenek u földi bűnök kikerülése végett nem tarta-
nak kapcsolatot az emberekkel, akiket az istenek ke-gyébe a démonok segítenek be?   199

Isten városáról II. kötet (VI.-X. könyv)

Aurelius Augustinus püspöknek a pogányok ellen Isten városáról írt huszonkét könyve

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Antikvár könyv

6 749 Ft

15 000 Ft

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Bővebb leírás

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Aurelius Augustinus

Aurelius Augustinus további könyvei

Vélemények a könyvről

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

/

/

Isten városáról II. kötet (VI.-X. könyv)

Isten városáról II. kötet (VI.-X. könyv)

Aurelius Augustinus püspöknek a pogányok ellen Isten városáról írt huszonkét könyve

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Antikvár könyv

6 749 Ft

15 000 Ft

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Bővebb leírás

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Aurelius Augustinus

Aurelius Augustinus további könyvei

Vélemények a könyvről

Hírlevél feliratkozás

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

15 000 Ft

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.