Istenevők

"Sokáig áltattam magamat azzal, hogy sikerül megtalálnom a tragikus oppozíciónak... legkisebb strukturális egységét... Ilyen tragikum-atomként értelmeztem az anya megölését bosszúból az apameggyilkolásáért, a fivérnek eltemetését a nővér élete árán, a bűntelen bűnt, amelyért vállalni kell a felelősséget. A végső, a modellértékű helyzeteket, a határhelyzeteket kerestem, amelyek minduntalan ismétlődnek a tragédiák világában." Így foglalja össze görög tragédia-látomását a "Kortársunk, Shakespeare" című kötetével világhírre szert tett lengyel-amerikai színháztudós. E modellértékűnek tekintett helyzetek kerete hét görög dráma - a Leláncolt Prométheusz, az Aiasz, a Trakhiszi nők, Az őrjöngő Héraklész, a Philoktétész, az Alkésztisz, a Bakkhánsnők - elemzése. Az elemzések ezer szálon fűzik a görög tragédiát mitológiai és irodalmi előzményeihez és következményeihez a Bibliától Beckettig, a primitív rítusoktól a Bárány húsvéti feláldozásáig. Az elemző tájékozott, olvasott, különösen eredeti látásmódú irodalmár - nem klasszika-filológus. Vagyis nem tudományos szakmunkát tart a kezében, kedves Olvasó, hanem a hagyományostól eltérő asszociációknak is tág teret engedő, személyes hangú, izgalmas gondolatgyűjteményt.

Mutass kevesebbet