Istennek népei a Drávaszögben

Ami a drávaszögi magyarság életében évszázadokon keresztül szilárdnak bizonyult, az a 2000. esztendő felé közeledve megingott, létbizonytalanság előidézőjévé vált. Az 1991-ben elkezdődött szerb agresszió ugyanis Horvátország testéről legelőször éppen a horvátországi magyarság egyharmadának otthont adó földrészt, a Drávaszöget szakította le. Megtizedelődött a lakosság, családok százai hullottak szét: a félelemtől, a fenyegetettségtől a magyar népességnek jó egyharmada elmenekült, vagy a felszabadított horvát területeken, vagy az anyaországban, külhonban, sőt a tengerentúlon keresett menedéket. számukról soha senki nem készített pontos kimutatást. Az otthon maradottak sokáig saját börtönükben érezhették magukat, mivel nem hagyhatták el szülőföldjüket, de az elmenekültek sem térhettek vissza. Családtagok, barátok szakadtak el egymástól. Évek múltak el, amíg újból találkozhattak. A terület hét szűk esztendő után került vissza Horvátországhoz. A megpróbáltatás évei alatt a Drávaszögben az épen maradt templomok két-három megtűrt lelkésszel a eredménység és az ökumené hajói lettek. Befogadtak mindenkit felekezettől függetlenül függetlenül, aki az Evangéliumból kívánt erőt és hitet meríteni. Metaforává váltak, s aki látogatta őket, annak megadatott a hit, hogy Isten kezében lehet, mely a halálból az életre ment.

Mutass kevesebbet