Ingyenes átvétel országosan 
Kosár 
81. Online árverés elindult 
Hűségklub 
Bejelentkezés / Regisztráció
Részletes kereső
(4 vélemény)
Antikvár könyv
Jelenleg nem elérhető. Tájékoztató ár az utolsó ismert ár és az aktuálisan érvényes kedvezmény alapján: 1 600 Ft. Jegyezze elő, és elsőként értesítjük, ha újra rendelhető!
A mű további kiadásai
A mű további kiadásai
Az Ivan Gyenyiszovics egy napjá-t első ízben 1963-ban jelentette meg az Európa Könyvkiadó. A következő esztendőben írta róla Lukács György: "... A múlt feltárása nélkül nem tárható fel a jelen, Szolzsenyicin műve, az Ivan Gyenyiszovics egy napja jelentős előjátéka annak, hogy az irodalom újból önmagára találjon a szocialista jelenben. (...) Szolzsenyicin tette abban rejlik, hogy egy tetszés szerinti tábor eseménytelen napját irodalmilag a még le nem győzött, íróilag még nem ábrázolt múlt szimbólumává tette. Noha maga a tábor a sztálini korszak legszélsőségesebb kiéleződése, Szolzsenyicin szürkére művészien szürkével festett részletét a sztálini hétköznapok jelképévé emelte. ez éppen a költői kérdésfeltevés miatt sikerült neki: Milyen követelményeket támasztott ez a kor az emberekkel szemben? Ki védte meg emberi lényét? Ki mentette meg emberi méltóságát és integritását? Ki - és miként - állt helyt? Ki őrizte meg emberi szubsztanciáját? Hol görbült, hol tört el, hol semmisült meg? Mivel Szolzsenyicen rigorózusan a közvetlen tábori életre szorítkozott, a kérdést egyidejűleg tudta egészen általánosan és egészen konkrétan feltenni. (...) Szolzsenyicin elbeszélése véleményünk szerint mérföldkövet jelent majd a jövő felé vezető úton."
Mutass kevesebbet
Bővebb leírás
| ISBN: | 9630760584 |
|---|---|
| Sorozatcím: | Európa Diákkönyvtár |
| Kiadó: | Európa Könyvkiadó |
| Kiadás éve: | 1996 |
| Kiadás helye: | Budapest |
| Nyomda: | Sylvester-PRINT Kft. |
| Kötés típusa: | ragasztott papír |
| Terjedelem: | 143 oldal |
| Fordítók: | Wessely László |
| Nyelv: | magyar |
| Méret: | Szélesség: 12.00 cm, Magasság: 20.00 cm |
| Súly: | 0.10 kg |
| Kategória: | Irodalom / Szépirodalom / Regény, Novella, Elbeszélés / Történelem / Hadtörténelem |
Ajánlja ismerőseinek is!
Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!
A mű további kiadásai
A mű további kiadásai
A mű további kiadásai
A mű további kiadásai
Szolzsenyicin, Alekszandr
Szerzőfigyelő
1918 - 2008
Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin (oroszul: Александр Исаевич Солженицын) (Kiszlovodszk, 1918. december 11. – Moszkva, 2008. augusztus 3.) Nobel-díjas orosz író.
Szolzsenyicin, Alekszandr további könyvei
Az Ön ajánlója
Alkupontjait és hűségpontjait csak belépett felhasználóként írjuk jóvá. Csak könyvajánló esetén írjuk jóvá a jutalmakat.
Írjon ajánlót a könyvről, hogy mások is kedvet kapjanak az elolvasásához. Kérjük ne a könyv állapotáról és a kiszolgálásról írjon véleményt.
Hírlevél feliratkozás
Központi raktár és ügyfélszolgálat
1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.
Belvárosi kereskedés
1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.
Központi raktár és ügyfélszolgálat
Belvárosi kereskedés
1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.
1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.
Központi raktár és ügyfélszolgálat
Belvárosi kereskedés
1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.
1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.
Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi. A Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételeiérvényesek.
Vélemények a könyvről
Ajánlom mindenkinek! Hitelesen bemutatja a szovjet birodalom rejtett titkát
Dohos penész és pufajkaszagú, rémesen fogvacogós, keserű lágerbéli történet egy gulágból . Az öreg úgy ír a cetllijeiből, hogy pillanatok alatt tökéletesen bele fogod magad élni. A Szolzsenyicin életműhöz úgy érdemes hozzáfogni, hogy az ember előbb bevásárol egy nagy kupac antikvár szépirodalmi kötetet random. Rá fogsz döbbenni, emellé bármi jöhet, csak lazítson ezen a légkörön. A durva az egészben az, hogy Szolzsenyicin gyakorlatilag annyit tesz, hogy túlélők sokaságának valós történeteit gyűjti össze és adja közre. Magyarán ez a sztori is megtörtént valahol valakivel ...
Alekszandr Szolzsenyicin (1918-2008, Nobel-díjas orosz író, 1945-1957 között Gulag kényszermunkás) egy kazahsztáni lágerben (ahol egy időben Rózsás Jánossal is együtt raboskodott) 1950-51 telén gondolta el ezt az elbeszélést, melyet 1957-es szabadulása után, 1959. május 18. és június 30. között vetett papírra Rjazany városban (a végleges változat 1968-ban készült el). A megjelentetés reményében 1961-ben, a Sztalin halála utáni, hruscsovi „olvadás” idején elkészítette az írás „könnyített” változatát és eljuttatta azt Alekszander Tvardovszkijnak, a Novij mír (Új világ) folyóirat főszerkesztőjének. Hosszas egyeztetések után, főleg Tvardovszkíj ajánlásának köszönhetően, de Hruscsov – Sztalin deheroizálását erősítendő – támogatásával (sőt, az SZKP Központi Bizottság 23 fontosabb tagjával is megismertetve!) jelenhetett meg a végül a mű (hogy az idők változtával, Hruscsov 1964-es bukását követően, a 70-es évek elején a könyvtárakból műveit kivonják, megsemmisítsék: pl. a folyóiratokból kitépve a lapokat, a nevét pedig átfestve a tartalomjegyzékben). Ez a kisregény – nem túlzás ezt mondani! – megrengette az egész szovjet/szocialista világot/világrendszert: először jelent meg hivatalosan írás a Szovjetúnióban 1930-as évektől létező sztálini kényszermunka táborokról, azok foglyairól, pokoli életkörülményeikről – mindezt művészi erővel, egy átlag lágerlakó egy napjába sűrítve. Olvasd el! Első megjelenés: Novij mír (Új világ), 1962. november 18. (11. sz.), 96 900 + 25000 pld. Első önálló megjelenés: Roman-Gazeta (Regény-újság), 1963. január (1. sz.), 700 ezer pld. Első megjelenés, önálló kötetben: Moszkva, Szovjetszkij Piszatyel (Szovjet Író) kiadó, 1963 nyarán, 100 ezer pld. Magyar nyelven (Wessely László fordításában) első megjelenés: Nagyvilág folyóirat, 1963. február (2. sz.), első megjelenés önálló kötetben: Bp., Európa, 1963, 13 700 pld.
Alekszandr Szolzsenyicin (1918-2008, Nobel-díjas orosz író, 1945-1957 között Gulag kényszermunkás) egy kazahsztáni lágerben (ahol egy időben Rózsás Jánossal is együtt raboskodott) 1950-51 telén gondolta el ezt az elbeszélést, melyet 1957-es szabadulása után, 1959. május 18. és június 30. között vetett papírra Rjazany városban (a végleges változat 1968-ban készült el). A megjelentetés reményében 1961-ben, a Sztalin halála utáni, hruscsovi „olvadás” idején elkészítette az írás „könnyített” változatát és eljuttatta azt Alekszander Tvardovszkijnak, a Novij mír (Új világ) folyóirat főszerkesztőjének. Hosszas egyeztetések után, főleg Tvardovszkíj ajánlásának köszönhetően, de Hruscsov – Sztalin deheroizálását erősítendő – támogatásával (sőt, az SZKP Központi Bizottság 23 fontosabb tagjával is megismertetve!) jelenhetett meg a végül a mű (hogy az idők változtával, Hruscsov 1964-es bukását követően, a 70-es évek elején a könyvtárakból műveit kivonják, megsemmisítsék: pl. a folyóiratokból kitépve a lapokat, a nevét pedig átfestve a tartalomjegyzékben). Ez a kisregény – nem túlzás ezt mondani! – megrengette az egész szovjet/szocialista világot/világrendszert: először jelent meg hivatalosan írás a Szovjetúnióban 1930-as évektől létező sztálini kényszermunka táborokról, azok foglyairól, pokoli életkörülményeikről – mindezt művészi erővel, egy átlag lágerlakó egy napjába sűrítve. Olvasd el! Első megjelenés: Novij mír (Új világ), 1962. november 18. (11. sz.), 96 900 + 25000 pld. Első önálló megjelenés: Roman-Gazeta (Regény-újság), 1963. január (1. sz.), 700 ezer pld. Első megjelenés, önálló kötetben: Moszkva, Szovjetszkij Piszatyel (Szovjet Író) kiadó, 1963 nyarán, 100 ezer pld. Magyar nyelven (Wessely László fordításában) első megjelenés: Nagyvilág folyóirat, 1963. február (2. sz.), első megjelenés önálló kötetben: Bp., Európa, 1963, 13 700 pld.
A leírása alapján jó könyvnek tűnik,mindenkinek ajánlom.