Az Ön ajánlója
Alkupontjait és hűségpontjait csak belépett felhasználóként írjuk jóvá. Csak könyvajánló esetén írjuk jóvá a jutalmakat.
Írjon ajánlót a könyvről, hogy mások is kedvet kapjanak az elolvasásához. Kérjük ne a könyv állapotáról és a kiszolgálásról írjon véleményt.










Vélemények a könyvről
Ajánlom mindenkinek! Hitelesen bemutatja a szovjet birodalom rejtett titkát
Dohos penész és pufajkaszagú, rémesen fogvacogós, keserű lágerbéli történet egy gulágból . Az öreg úgy ír a cetllijeiből, hogy pillanatok alatt tökéletesen bele fogod magad élni. A Szolzsenyicin életműhöz úgy érdemes hozzáfogni, hogy az ember előbb bevásárol egy nagy kupac antikvár szépirodalmi kötetet random. Rá fogsz döbbenni, emellé bármi jöhet, csak lazítson ezen a légkörön. A durva az egészben az, hogy Szolzsenyicin gyakorlatilag annyit tesz, hogy túlélők sokaságának valós történeteit gyűjti össze és adja közre. Magyarán ez a sztori is megtörtént valahol valakivel ...
Alekszandr Szolzsenyicin (1918-2008, Nobel-díjas orosz író, 1945-1957 között Gulag kényszermunkás) egy kazahsztáni lágerben (ahol egy időben Rózsás Jánossal is együtt raboskodott) 1950-51 telén gondolta el ezt az elbeszélést, melyet 1957-es szabadulása után, 1959. május 18. és június 30. között vetett papírra Rjazany városban (a végleges változat 1968-ban készült el). A megjelentetés reményében 1961-ben, a Sztalin halála utáni, hruscsovi „olvadás” idején elkészítette az írás „könnyített” változatát és eljuttatta azt Alekszander Tvardovszkijnak, a Novij mír (Új világ) folyóirat főszerkesztőjének. Hosszas egyeztetések után, főleg Tvardovszkíj ajánlásának köszönhetően, de Hruscsov – Sztalin deheroizálását erősítendő – támogatásával (sőt, az SZKP Központi Bizottság 23 fontosabb tagjával is megismertetve!) jelenhetett meg a végül a mű (hogy az idők változtával, Hruscsov 1964-es bukását követően, a 70-es évek elején a könyvtárakból műveit kivonják, megsemmisítsék: pl. a folyóiratokból kitépve a lapokat, a nevét pedig átfestve a tartalomjegyzékben). Ez a kisregény – nem túlzás ezt mondani! – megrengette az egész szovjet/szocialista világot/világrendszert: először jelent meg hivatalosan írás a Szovjetúnióban 1930-as évektől létező sztálini kényszermunka táborokról, azok foglyairól, pokoli életkörülményeikről – mindezt művészi erővel, egy átlag lágerlakó egy napjába sűrítve. Olvasd el! Első megjelenés: Novij mír (Új világ), 1962. november 18. (11. sz.), 96 900 + 25000 pld. Első önálló megjelenés: Roman-Gazeta (Regény-újság), 1963. január (1. sz.), 700 ezer pld. Első megjelenés, önálló kötetben: Moszkva, Szovjetszkij Piszatyel (Szovjet Író) kiadó, 1963 nyarán, 100 ezer pld. Magyar nyelven (Wessely László fordításában) első megjelenés: Nagyvilág folyóirat, 1963. február (2. sz.), első megjelenés önálló kötetben: Bp., Európa, 1963, 13 700 pld.
Alekszandr Szolzsenyicin (1918-2008, Nobel-díjas orosz író, 1945-1957 között Gulag kényszermunkás) egy kazahsztáni lágerben (ahol egy időben Rózsás Jánossal is együtt raboskodott) 1950-51 telén gondolta el ezt az elbeszélést, melyet 1957-es szabadulása után, 1959. május 18. és június 30. között vetett papírra Rjazany városban (a végleges változat 1968-ban készült el). A megjelentetés reményében 1961-ben, a Sztalin halála utáni, hruscsovi „olvadás” idején elkészítette az írás „könnyített” változatát és eljuttatta azt Alekszander Tvardovszkijnak, a Novij mír (Új világ) folyóirat főszerkesztőjének. Hosszas egyeztetések után, főleg Tvardovszkíj ajánlásának köszönhetően, de Hruscsov – Sztalin deheroizálását erősítendő – támogatásával (sőt, az SZKP Központi Bizottság 23 fontosabb tagjával is megismertetve!) jelenhetett meg a végül a mű (hogy az idők változtával, Hruscsov 1964-es bukását követően, a 70-es évek elején a könyvtárakból műveit kivonják, megsemmisítsék: pl. a folyóiratokból kitépve a lapokat, a nevét pedig átfestve a tartalomjegyzékben). Ez a kisregény – nem túlzás ezt mondani! – megrengette az egész szovjet/szocialista világot/világrendszert: először jelent meg hivatalosan írás a Szovjetúnióban 1930-as évektől létező sztálini kényszermunka táborokról, azok foglyairól, pokoli életkörülményeikről – mindezt művészi erővel, egy átlag lágerlakó egy napjába sűrítve. Olvasd el! Első megjelenés: Novij mír (Új világ), 1962. november 18. (11. sz.), 96 900 + 25000 pld. Első önálló megjelenés: Roman-Gazeta (Regény-újság), 1963. január (1. sz.), 700 ezer pld. Első megjelenés, önálló kötetben: Moszkva, Szovjetszkij Piszatyel (Szovjet Író) kiadó, 1963 nyarán, 100 ezer pld. Magyar nyelven (Wessely László fordításában) első megjelenés: Nagyvilág folyóirat, 1963. február (2. sz.), első megjelenés önálló kötetben: Bp., Európa, 1963, 13 700 pld.
A leírása alapján jó könyvnek tűnik,mindenkinek ajánlom.