
(4 vélemény)
Jelenleg nem elérhető. Tájékoztató ár az utolsó ismert ár és az aktuálisan érvényes kedvezmény alapján: 1 350 Ft. Jegyezze elő, és elsőként értesítjük, ha újra rendelhető!
Valahol a távoli sztyeppén az utolsó sztálini évtized elején egy fogolytáborban élt az „ismeretlen” Ivan Gyenyiszovics Suhov; az ő egyetlen napjának részletes krónikája az immár világhíres kisregény. Egyetlen teljességgel szokványos napjáé, amikor semmi különös nem történik: mínusz harminc fok van, mint mindig; híg halleves a reggeli, mint szokásos; a rabokat létszámba veszik és motozzák reggel és este, munkába menet és jövet, mint rendesen; dúl az ügyesek és élhetetlenek egyenlőtlen küzdelme a kályha és a kásás kondér körül, ahogy megannyi napon, héten, hónapon, éven át… A büntetések és a még mindig megszokhatatlan megaláztatások sem súlyosabbak, mint máskor. Vagyis tengeti a tábor a maga emberlét alatti életét, melynek inkább csak a külsőségeit szabályozza az őrség, valódi törvényeit a sajátos fogolylét alakítja, amely ugyan sokszor kegyetlen, mégis emberarcúbb, mint a személytelen világ, amely ide küldte őket. A látszatra jelentéktelen, epizódszerűen és időrendben egymásra következő események nem pusztán – epikai értelemben – illusztratív értékűek és funkciójúak, hiszen Szolzsenyicin minden, apró-cseprőséget megjelenítő mondata magában hordozza a műnek is koherenciát adó legnagyobb borzalmat jelentő mondandót: a végeérhetetlen rabságban megáll az idő, egyszerűen nincs is már jelentősége, értelme. S hogy ebben a szigorúan időszerkezetű elbeszélésben a túlélésre összpontosító hős és fogolytársai számára ennyire megszűnhet az idő fogalma, ez az ellentmondás hordozza igazán a regény valódi jelentését: a diktatúra embertelenségét, a kegyetlen tekintetnélküliség következményeinek látleletét. A hétköznapi szenvedés ábrázolásakor az író nem infernális kínokat jelenít meg, „csupán” leírja az ötdekás zabkásaadagokért folyó közelharcot, a darabka szalonnával megvesztegethető brigádparancsnokok részrehajlását, az életben maradáshoz minimálisan szükséges feltételek megannyi részelemét és a túlélés egyéni manővereit, a rabok szívszorítóan leleményes ügyeskedését. Eszköztelen, ám markánsan rideg realizmussal szól tehát az író egyetlen napról, amely magában hordozza az ártatlanokra kiszabott büntetésidő végtelenségét, így mondva ítéletet minden megalázó, személyiséget megnyomorító, életet ellehetetlenítő diktatúrára. A kisregénynek – tagadhatatlan irodalomesztétikai értékén túl – dokumentumjelentősége is van, hiteles híradás az ötvenes évek szibériai lágereiről.
Mutass kevesebbet
| ISBN: | 9789630788731 |
|---|---|
| Sorozatcím: | Európa diákkönyvtár |
| Kiadó: | Európa Könyvkiadó |
| Kiadás éve: | 2009 |
| Kiadás helye: | Budapest |
| Nyomda: | Kinizsi Nyomda |
| Kötés típusa: | ragasztott papír |
| Terjedelem: | 143 |
| Fordítók: | Wessely László |
| Nyelv: | magyar |
| Méret: | Szélesség: 12.00 cm, Magasság: 20.00 cm |
| Súly: | 0.00 kg |
| Kategória: | Irodalom / Szépirodalom / Regény, Novella, Elbeszélés / Történelem / Hadtörténelem |
Az Ön ajánlója
Alkupontjait és hűségpontjait csak belépett felhasználóként írjuk jóvá. Csak könyvajánló esetén írjuk jóvá a jutalmakat.
Írjon ajánlót a könyvről, hogy mások is kedvet kapjanak az elolvasásához. Kérjük ne a könyv állapotáról és a kiszolgálásról írjon véleményt.
Vélemények a könyvről
Ajánlom mindenkinek! Hitelesen bemutatja a szovjet birodalom rejtett titkát
Dohos penész és pufajkaszagú, rémesen fogvacogós, keserű lágerbéli történet egy gulágból . Az öreg úgy ír a cetllijeiből, hogy pillanatok alatt tökéletesen bele fogod magad élni. A Szolzsenyicin életműhöz úgy érdemes hozzáfogni, hogy az ember előbb bevásárol egy nagy kupac antikvár szépirodalmi kötetet random. Rá fogsz döbbenni, emellé bármi jöhet, csak lazítson ezen a légkörön. A durva az egészben az, hogy Szolzsenyicin gyakorlatilag annyit tesz, hogy túlélők sokaságának valós történeteit gyűjti össze és adja közre. Magyarán ez a sztori is megtörtént valahol valakivel ...
Alekszandr Szolzsenyicin (1918-2008, Nobel-díjas orosz író, 1945-1957 között Gulag kényszermunkás) egy kazahsztáni lágerben (ahol egy időben Rózsás Jánossal is együtt raboskodott) 1950-51 telén gondolta el ezt az elbeszélést, melyet 1957-es szabadulása után, 1959. május 18. és június 30. között vetett papírra Rjazany városban (a végleges változat 1968-ban készült el). A megjelentetés reményében 1961-ben, a Sztalin halála utáni, hruscsovi „olvadás” idején elkészítette az írás „könnyített” változatát és eljuttatta azt Alekszander Tvardovszkijnak, a Novij mír (Új világ) folyóirat főszerkesztőjének. Hosszas egyeztetések után, főleg Tvardovszkíj ajánlásának köszönhetően, de Hruscsov – Sztalin deheroizálását erősítendő – támogatásával (sőt, az SZKP Központi Bizottság 23 fontosabb tagjával is megismertetve!) jelenhetett meg a végül a mű (hogy az idők változtával, Hruscsov 1964-es bukását követően, a 70-es évek elején a könyvtárakból műveit kivonják, megsemmisítsék: pl. a folyóiratokból kitépve a lapokat, a nevét pedig átfestve a tartalomjegyzékben). Ez a kisregény – nem túlzás ezt mondani! – megrengette az egész szovjet/szocialista világot/világrendszert: először jelent meg hivatalosan írás a Szovjetúnióban 1930-as évektől létező sztálini kényszermunka táborokról, azok foglyairól, pokoli életkörülményeikről – mindezt művészi erővel, egy átlag lágerlakó egy napjába sűrítve. Olvasd el! Első megjelenés: Novij mír (Új világ), 1962. november 18. (11. sz.), 96 900 + 25000 pld. Első önálló megjelenés: Roman-Gazeta (Regény-újság), 1963. január (1. sz.), 700 ezer pld. Első megjelenés, önálló kötetben: Moszkva, Szovjetszkij Piszatyel (Szovjet Író) kiadó, 1963 nyarán, 100 ezer pld. Magyar nyelven (Wessely László fordításában) első megjelenés: Nagyvilág folyóirat, 1963. február (2. sz.), első megjelenés önálló kötetben: Bp., Európa, 1963, 13 700 pld.
Alekszandr Szolzsenyicin (1918-2008, Nobel-díjas orosz író, 1945-1957 között Gulag kényszermunkás) egy kazahsztáni lágerben (ahol egy időben Rózsás Jánossal is együtt raboskodott) 1950-51 telén gondolta el ezt az elbeszélést, melyet 1957-es szabadulása után, 1959. május 18. és június 30. között vetett papírra Rjazany városban (a végleges változat 1968-ban készült el). A megjelentetés reményében 1961-ben, a Sztalin halála utáni, hruscsovi „olvadás” idején elkészítette az írás „könnyített” változatát és eljuttatta azt Alekszander Tvardovszkijnak, a Novij mír (Új világ) folyóirat főszerkesztőjének. Hosszas egyeztetések után, főleg Tvardovszkíj ajánlásának köszönhetően, de Hruscsov – Sztalin deheroizálását erősítendő – támogatásával (sőt, az SZKP Központi Bizottság 23 fontosabb tagjával is megismertetve!) jelenhetett meg a végül a mű (hogy az idők változtával, Hruscsov 1964-es bukását követően, a 70-es évek elején a könyvtárakból műveit kivonják, megsemmisítsék: pl. a folyóiratokból kitépve a lapokat, a nevét pedig átfestve a tartalomjegyzékben). Ez a kisregény – nem túlzás ezt mondani! – megrengette az egész szovjet/szocialista világot/világrendszert: először jelent meg hivatalosan írás a Szovjetúnióban 1930-as évektől létező sztálini kényszermunka táborokról, azok foglyairól, pokoli életkörülményeikről – mindezt művészi erővel, egy átlag lágerlakó egy napjába sűrítve. Olvasd el! Első megjelenés: Novij mír (Új világ), 1962. november 18. (11. sz.), 96 900 + 25000 pld. Első önálló megjelenés: Roman-Gazeta (Regény-újság), 1963. január (1. sz.), 700 ezer pld. Első megjelenés, önálló kötetben: Moszkva, Szovjetszkij Piszatyel (Szovjet Író) kiadó, 1963 nyarán, 100 ezer pld. Magyar nyelven (Wessely László fordításában) első megjelenés: Nagyvilág folyóirat, 1963. február (2. sz.), első megjelenés önálló kötetben: Bp., Európa, 1963, 13 700 pld.
A leírása alapján jó könyvnek tűnik,mindenkinek ajánlom.