Japanológia

A jelen kötet a 2001. szeptember 14-16. között Budapesten megrendezett Japanológia - Kutatás, Oktatás és Ismeretterjesztés című nemzetközi szimpóziumon elhangzott előadások írott változatát tartalmazza. A szimpózium a Körösi Csorna Társaság rendezvényeként a Japán Alapítvány támogatásával az ELTE Japán Tanszéki Szakcsoport, a Hamburgi Egyetem Japán Tanszéke és az Oszakai Idegennyelvek Egyeteme Japán Központja és Posztgraduális Iskolája valamint a magyarországi Japanisztikai Társaság közös szervezésében valósult meg. A kötet bevezetőjéül az alábbiakban röviden szeretném ismertetni a szimpózium megszervezésének körülményeit, kitűzött céljait, a szimpózium eseményeinek összefoglalójával együtt. A szimpózium megrendezéséhez vezető alapgondolatot a Japán-kutatás és japán nyelvoktatás múlt és jelen helyzetének áttekintése adta, miként a Japán Alapítványhoz benyújtott pályázatunkban megfogalmaztuk: "Az európai és az amerikai japanológiai kutatás az elmúlt évszázad alatt a kezdeti, kuriózum iránti érdeklődéstől a mai Japán-kutatásban nagy visszhangot kiváltó monográfiák alkotásáig az eredményesség tartalmi és mennyiségi szempontjából egyaránt óriási fejlődésen ment át, az egyes eredmények a nagy hagyománnyal rendelkező Japán nemzeti tudományára is komoly hatást tettek, a témafelvetésben, a kutatási módszertani kérdésekben is. Különösen a II. világháború után felhalmozódott kutatási eredmények a jelenkori Japán társadalmi és gazdasági sikerével párhuzamosan a Japánkutatást sokszínűvé, sokrétűvé tették. Erőteljesen nőtt a japán nyelv-oktatás iránti érdeklődés is nem csak a felsőoktatásban, hanem az általános és a középiskolai oktatásban is az európai országokban, az amerikai valamint a csendes-óceáni térségben lévő országokban is, s ez a japán nyelvoktatás gyors elterjedését eredményezte világszerte. (A Japán Alapítvány 1998-ban publikált felmérési adatai szerint az utóbbi időkben több mint két millióan tanulnak japánul mint idegennyelvet intézményes, szervezett oktatásban a világon.) Így az olyan alapkérdések vizsgálata, mint például a tudományos kutatás és képzés jelen helyzete, valamint az, hogy hogyan kapcsolódik e tudományos kutatás és a felsőoktatási képzés a közoktatás japán nyelv- és kultúra-oktatásához, vagy hogy hogyan áll a japán ismeretterjesztés kérdése a mai társadalomban, igen fontos feladatnak mondható a Japánnal foglalkozó oktatók és kutatók számára az új század japanológiája feladatainak és kérdéseinek áttekintésével együtt ahhoz, hogy a japanológia is megadhassa a maga válaszát a változó világ különböző kihívásaira.

Mutass kevesebbet