Jászi Oszkár publicisztikája

Megrázó személyes dokumentumot s érdekes, máig ható politikai publicisztikát tart a kezében az olvasó. e válogatás először gyűjti egybe Jászi Oszkár cikkeinek és tanulmányainak fontosabb darabjait. A figyelmes olvasó talán azt hiheti - a századelő mai "divatja" s a szociológia újrafölfedezése nyomán nem is egészen indokolatlanul -, hogy már szinte mindent tud Jásziról s radikális társairól; gyűlhelyükről, a Huszadik század c. folyóiratról; nagy politikai pillanatukról, 1918 októberéről. Pedig ez nem így van. A mai kép - válogatásunk is mutatja - még igen egyoldalú. Azt a látszatot kelti, mintha 1918 bukása után a radikális demokratáknak már nem lett volna mondanivalója, mintha az új helyzetben végképp eljárt volna felettük az idő. E kötet írásai bizonyítják, hogy Jásziéknak nem 1918 volt az utolsó szava. Pedig legtöbbjük 1919-től tragikus helyzetben, emigrációból figyelte az új Európát s az átalakuló Magyarországot. Az emigráns Jászi gondolatai a polgári demokráciához való hűséget képviselik, s ugyanakkor igazi szellemi rugalmasságot mutatnak. Mert új felismerései nem jelentenek szakítást a régi eszmékkel: nemzeti és demokratikus kérdések összekapcsolásával. Ellenkezőleg, azok szerves folytatásai.

Mutass kevesebbet