Jogbölcselet

A ​jogot tanulóknak készült tankönyv két részből áll. A első rész Elmélettörténeti fejezetek foglalata, amelyben a szerzők számítanak a Jogi alaptan című jegyzetben (l: 9822055) foglaltak ismeretére. Ebben a részben tárgyalják a tudományelmélet és -történet viszonyát, a jog- és állambölcselet fő irányzatait. Áttekintik az államról és a jogról való gondolkodás kezdeteit Mezopotámiától Indiáig, külön foglalkoznak az antik görög gondolkodókkal (a szofisták, Platón, Szókratész, Arisztotelész). A középkori jog- és állambölcselőket (Szent Ágoston, Aquinói Tamás és mások) követően pedig a reneszánsz és reformáció híres gondolkodóinak (Machiavelli, Luther, Kálvin) fölfogásával ismertetnek meg. A Jogelmélet című második részben a jogbölcselet szinte valamennyi központi kérdése szerepel: a jog szerepe a társadalmi szabályozó rendszerben, a hatalom és jog viszonya, a jog és politika kapcsolata, a jog lényege, a jogalkotás és a jogalkalmazás elméleti kérdései. A jogrendszer tagozódásának elvi alapjai éppúgy tárgyát képezik a munkának, mint a jogi érték, az emberi jogok, a jogrend és törvényesség fogalmi kategóriái. A kötet irodalomjegyzéket nem tartalmaz, csupán hivatkozásokat közöl néhány fejezet végén.

Mutass kevesebbet