Jules Renard naplója

A múlt század utolsó két évtizedének és századunk első tíz évének irodalmi és politikai életét pergeti le előttünk Jules Renard naplója, amelyet kritikusai egyhangúan az író legjobb művének tartanak. A fanyar humorú, keményen kritikus Renard ítélőszéke előtt sorra elvonulnak kora jelesebb, olykor csak érdekesebb figurái: írók, költők, politikusok. A sűrítés és az éles vonalak nagy mestere nem terjedelmes leírásokban, bő ecsetvonásokkal rajzolja tárgyát, a francia tájat és embert: "a szavak áradásának divatjakor szűkszavúan és a lényegre tapintóan az emberi, a legemberibb dolgokat próbálja megérteni és kifejezni" - mondja róla Dobossy László. Aforizmákba sűrített emberség és bölcsesség, az önmagával és a világgal szemben egyformán igényes és minden szépség iránt oly fogékony emberi és írói magatartás tiszta és nemes párlata ez a mű - egy elbűvölően elegáns, kifinomultságában egyszerű stílus köntösében.

Mutass kevesebbet