Jumurdzsák gyűrűje

Egy hold és körülötte öt apró csillag... Egy talizmán, amelynek bűvös ereje van... A múlt és a jövő titkai... Egy New York-i újságíró, aki e titkok nyomába ered... Jonathan Hunt, a New York Times riportere a családi hagyatékban megtalálja az Egri csillagok egyik első kiadását, s a kötetben két furcsa levelet, melyben egy bizonyos Ábray professzor indulatosan magyaráz az időutazás lehetőségéről, s arról, hogy bizonyítékai is vannak... Jonathan Hunt a levelek nyomán Magyarországra, Egerbe indul, ahol egyre rejtélyesebb dolgok történnek vele. Mivel úgy tűnik, nem mindenki örül a felbukkanásának, elhatározza, mindenképpen a végére jár, hogy valóban létezett-e a gyűrű, amely Gárdonyi regényének is egyik kulcsmotívuma... Miközben a múltból hátrahagyott titkos üzeneteket próbálja megfejteni, a gyűrű évszázados legendája őt is megbabonázza... „Kedves Tudós Kollégám! Ezt a levelet az Orient expresszről írom Önnek, amely végre hazavisz hazám, Magyarország, és szűkebb pátriám, Eger felé. Úgy érzem, az emberi kishitűség és a tudományos körök korlátoltsága hosszú magányra fog kényszeríteni... Azt a szégyent, ami azon a bizonyos londoni konferencián ért, sohasem fogom tudni elfelejteni. Tudományos felszólalásomat, melyben az időutazás gyakorlati lehetőségét igyekeztem tényekkel bizonyítani, a tudósközönség köznevetség tárgyává tette, engem pedig fantasztának, mi több, egyenesen eszelős sarlatánnak kiáltott ki. Ön egyike azon keveseknek, akiknek az arcán nem láttam a gúny, a megvetésjeleit... Mélyen tisztelt Kollégám, most is határozottan állítom, hogy a visszautazás az időben nemcsak elviekben lehetséges, hanem a közeli jövőben meg is fog történni!... Addig is maradok mély tisztelettel az Ön Kollégája, Ábray Pál"

Mutass kevesebbet