Dr. Gombos László (sajtó alá rendezte). Kalevala I-III. A finnek nemzeti hőskölteménye. Budapest, 1940. La Fontaine Irodalmi Társaság (Tolnai-nyomda). [4], 256; [2], 256; [2], 272 p. Ford. Vikár Béla. Fűzött egészvászon. // A finn népi eposz, a Kalevala világa különös és gazdag világ. A tűz, a vas születésének eredetmondái keverednek benne ráolvasásokkal, más finnugor népek folklórjából ismert medveénekek menyasszonybúcsúztatókkal, ősi varázslatok későbbi keresztény elemekkel. Első változata 1835-ben látott napvilágot, s Reguly Antal már 1841-ben átültette magyarra néhány részletét. Több más, múlt századi próbálkozás után végül 1909-ben jelent meg az eredetihez valóban méltó, bravúros magyar Kalevala, Vikár Béla munkája, mely azóta csaknem tíz kiadást élt meg. Nagy Kálmánnak a Vikárénál hívebb, puritánabb, sugallatos, balladás hangvételű fordítása után, melyet legutóbb 1975-ben adtunk közre, most a Finnországban élő Rácz István tolmácsolásában jelentetjük meg ismét a Kalevalát. Rácz István nyelve természetes, könnyed, közel áll az élő beszédhez, formai újítása, mely az újabb finn gyakorlatot követi, tizenhat szótagos sorokba vonja össze az eddig nyolc szótagos sorpárokra tördelt szöveget. A Kalevala így látszólag rövidebb, valójában tömörebbé, gördülékenyebbé válik: az új fordítás mindenképpen hozzájárul ennek a világirodalomban páratlan műnek további népszerűsítéséhez.
Mutass kevesebbet
Vélemények a könyvről
Nem valószínű, hogy a magyaron kívül lenne más nyelv, amelyen öt teljes fordítás létezik a finnek hatalmas nemzeti eposzából. (Valaki ezt szellemesen úgy fogalmazta meg, hogy a finneknek csak egy Kalevalájuk van, míg nekünk öt.) Vikár Béláé már több mint 120 éves, csodás olvasmány. Érdemes utána beleolvasni az újabbakba is.