Kálvin János kisebb értekezései I-IV. sorozat

Kálvin János kisebb értekezései. I-IV. sorozat. I-XVII. kötet. [4 kötetben] Pápa, 1907-1911. Magyar Kálvin-Fordítók (Főiskolai Könyvnyomda). [Össz.: 1845 p.] - I. kötet - I. sorozat: I. A Genfi Egyház Kátéja. 70 + [2] p. II. Az egyház reformálásának szükségességéről. 112 p. III. Az ereklyékről. 47 + [1] p. IV. Sadolet bibornok levele, Kálvin válaszával. 64 p. V. III. Pál pápa levele, V. Károly császárhoz. 44 p. VI. A Párisi Szent Hittudományi Kar határozatai Kálvin János elleniratával. 54 + [2] p. - II. kötet - II. sorozat: VII. Kálvin János élete (Béza Tódortól). 69 + [1] p. VIII. Psychopannychia. 87 + [1] p. IX. Válasz Pighius Albertnek a szabad akaratról. 254 p. III. kötet - III. sorozat: X. Kálvin és Servet. 157 + [3] p. XI. A Szentháromság igaz hitének védelme. 208 p. XII. Servet Mihály harminc levele Kálvin Jánoshoz. 106 + [2] p. XIII. A Servet-pör aktái. 169 + [1] p. IV. kötet - IV. sorozat: XIV. Kálvin János rövid értekezése az urvacsoráról. 40 p. XV. Kálvin János két levele. 108 p. XVI. A Tridenti Zsinat határozatainak cáfolata. 192 p. XVII. III. Pál pápa atyai tanácsa a császárhoz. 64 p. Kálvin János teológiai munkásságának jelentős részét teszik ki a kisebb értekezések és iratok, amelyeket gyakran gyűjteményes kötetekben adtak ki magyar nyelven is. Ezek a művek általában konkrét hitvitákra, egyházszervezési kérdésekre vagy hitvallási alapvetésekre fókuszálnak. Ez a sorozat több kötetben tartalmazza a rendszeres teológia körébe tartozó kisebb írásokat, hitvallásokat és vitairatokat. Kálvin János (született Jean Cauvin; 1509–1564) francia származású genfi reformátor, a kereszténység egyik legmeghatározóbb alakja, akinek tanításai a kálvinizmus (vagy református vallás) alapjait képezik. Munkássága alapvetően formálta át Európa vallási és társadalmi arculatát a 16. században. A predestináció (eleve elrendelés) tana: Kálvin szerint Isten már a világ teremtése előtt eldöntötte, ki jut üdvösségre és ki kárhozatra. Ez a nézet nem tétlenségre, hanem a kiválasztottság jeleként végzett elhivatott munkára ösztönözte híveit. Szigorú erkölcsi szabályokat vezetett be Genfben. Fellépett a szerencsejáték, a dőzsölés és a kártyázás ellen, a szerénységet és a fegyelmet hirdetve. Bevezette a presbiteri rendszert, ahol a gyülekezet életét nem egyetlen főpap, hanem választott világi vének (presbiterek) és lelkészek közösen irányítják. Fő műve, a „A keresztyén vallás rendszere” (Institutio Christianae Religionis), a protestáns teológia egyik legfontosabb összefoglalása. Genf, a „protestáns Róma”: Irányítása alatt a város a reformáció szellemi központjává vált, ahonnan a tanítások eljutottak Skóciába, Hollandiába és Magyarországra is. A munka dicsőségét hirdette, ami sok történész szerint hozzájárult a modern polgári társadalom és a gazdasági fejlődés megalapozásához. (Kálvin János Művei.) Egységes, nagyon kopott kartonálásban.

Mutass kevesebbet