Kant élete, fejlődése és philosophiája I.

Name: Kant élete, fejlődése és philosophiája I.
Price: 2080.00 HUF
Availability: BackOrder
Author: Alexander Bernát

Alexander Bernát - Kant élete, fejlődése és philosophiája I., Budapest 1881 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

Jelenleg nem elérhető. Tájékoztató ár az utolsó ismert ár és az aktuálisan érvényes kedvezmény alapján: 2 080 Ft. Jegyezze elő, és elsőként értesítjük, ha újra rendelhető!

Alexander Bernát. Kant élete, fejlődése és philosophiája I. Budapest, 1881. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Vállalata (Ny.). [7], 459 p. 1 t. (Kant fekete-fehér arcképe). Fűzött egészvászon. / Művemnek ezen első részében Kant életét, philosophiai fejlődését s ezen fejlődés első érett gyümölcsét: philosophiájának ismerettani alapját tárgyalom. A mű második kötetében Kant philosophiájának egyes részeit fogom előadni. Az egészhez Kant-szótár fog csatlakozni, mely a műnek index-űl szolgálván, azt is fogja tartalmazni, a mi ilynemű művekben «jegyzetek» formájában nehézkessé tenné az előadást. Az idézetek Kant összes műveinek Hartenstein-féle 1867-diki kiadására vonatkoznak. Budapest 1881. október havában. Alexander Bernát.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

Sorozatcím:	A Magyar Tudományos Akademia Könyvkiadó-Vállalata
Kiadó:	A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Vállalata
Kiadás éve:	1881
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Franklin-Társulat nyomdája
Kötés típusa:	fűzött egészvászon
Terjedelem:	459
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 13.00 cm, Magasság: 19.00 cm
Kategória:	Életrajzok / Filozófia / Antik Könyvek / Xix. Század

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

Előszó	
A XVIII. század szellemi mozgalmairól	
A mű feladata	
E feladat nehézségei	
A rendszer formája s tartalma	
E kettő különválasztása	
Történeti elemzés	3
I.	
A XVIII. század történetírása	
Az újkor egyes szakaszai	
A XVI. század gondolatalkotó	
A XVIII. század gondolatkifejtő	
Amit természetesnek tartunk a történetben	
Philosophia és történetírás	10
II.	
A korszakok jellemzó vonásai	
Az ellenzéki szellem az újkorban	
A középkori szellem minősége és ereje	
Descartes könyve a módszerről	
Az újkor szellemi magatartása	
Az ellenzéki szellem a XVIII. században	
Kant mint az ellenzéki szellem befejezője	17
III.	
Az újkori szellemi mozgalomnak elméleti volta, tettre irányuló törekvéseinek lassú fejlődése	
Az írók magatartása	
E magatartás okai	
A német reactio	
Az angol szellem fejlődése	
Newton jelentősége	
Locke történeti helyzete	
Locke philosophiai hatása	
Locke hatása a franczia s német műveltségre	
Locke gyakorlati philosophiája	
Montesquieu a Bousseau	
Az átalakulás tüneményei	
Anglia a XVIII. században	
A franczia encyclopaedia s a forradalom	
A német pietismus	
Wolff rationalismusa	
A népszerű philosophia	
Nagy Frigyes, Lessing s Kant	26
IV.	
A XVIII. század rationalismusa s történetellenes szelleme	
E két tulajdonság kapcsolata	
A különböző rationalistikus irányok közös sajátsága	
Honnét származik?	
A mathematikai módszer jelentősége az új-korban	
A mathematikai tudás két fontos tulajdonsága	
Descartes, Hobbes, Spinozza, Wolff, mint a mathematikai módszer philosophusai	
A mathematikai módszer s a fejlődés folyama	
A szellemi élet megértésére irányuló új fejlődés	
Kant	48
Kant élete	
Az újkor philosophusainak élete	
Kant belső fejlődésének képe	
Külső élete	
Kant erkölcsi nagysága	65
I.	
Königsberg városa	
Kantnak útleírások, idegen népek s földek ismerete iránti érdeklődése	
Apja, családja	
A szülői ház szelleme	
A pietismus erkölcsnemesítő hatása	
Kant anyja	
A pietismus s a Wolff-féle philosophiaKönigsbergen	
Schultz Albert Ferencz	
A Collegium Fridericianum	
Kantnak itt töltött évei	
Kant, Cunde s Ruhnken	68
II.	
Kant az egyetemen	
Knutzen Márton, philosophiai tanára	
Knutzen philosophiai helyzete	
Knutzen pietismusa	
A XVIII. század természettudományi divata	
Knutzer természettudományi művei	
Az egyetem többi tanárai	
Kant mint theologus	
Nevelői évei	
Milyen nevelő volt	
Kant akkori elmebeli állapota, amint első művének bevezetésében nyilatkozik	
Szellemének általános formája	
A königsbergi deák- s polgári élet	
Kant az előkelők körében	81
III.	
Kant mint egyetemi magántanár	
Első elkőadása	
Előadásának módja	
Herder, Kant hallgatója	
Előadásbeli szokásai	
Az előadások alapját képező tankönyvek	
Az előadások köre, a physikai földrajz s az anthropológia	
Kant anyagi körülményei	
Miért maradt oly soká magántanárnak?	
Kant s Lessing	
Kant élete virágzásának kora 1760-1770	
Rendes tanárrá való kineveztetése	96
IV.	
Visszatekintés, Kant eddigi életének négy főszakasza: ifjúsága, egyetemi, nevelői s magántanári évei	
A tiszta ész bírálatának története	
Lamberthez, Herzhez intézett levelei	
Irodalmi tevékenysége	
A tiszta és határán belüli vallás s a berlini reactió	
Hivatalai	
Jövedelme	
Az elismerés	
Kant philosophiája a német egyetemeken s az életben	
Herbert Mária levele	111
V.	
Kant baráti köre	
Hamann "az éjszakai mágus"	
Szellemi sajátságai	
Goethe ítélete	
Kanttal való érintkezése	
Kraus	
Green	
Kant jótékonysága, finom, gyöngéd érzete	
Nőkhöz való viszonya	
Külső s belső nyugalom utáni vágya	
Életmódja	
Hypochondriája	
Utolsó évei	
Emlékczédulái	
Lampe szolgája	
Végelgyöngülése	
Halála	
A königsbergi Kant-társaság	130
Források	154
Kant természettudományi kutatásai	
Kant természettudományi műveinek általános jellemzése	
Kant és Descartes	
Kant természettudományi műveinek sorsa	161
I.	
Az eleven erők mértékéről szóló első műve	
A kérdés története	
D'Alembert miképen dönti el a kérdést	
Kant metaphysikai meghatározása	
Az elevenedés fogalma	
Források	167
II.	
A világegyetem keletkezésének elmélete	
A mű prilosophiai jelleme	
A görög kosmogonia	
Descartes kísérlete	
Newton elmélete	
Kant elméletének alapgondolatja	
A világegyetem keletkezésének története	
Laplace elmélete	
Ezen elméletek hypothetikus volta	
Herschel fölfedezései	
A teremtés végtelensége	
A csillagok lakói	
A lélek halhatatlansága	
Mechanismus és isten	
A szerves lények keletkezése	
Források	175
III.	
A föld tengely körüli forgásának változásai	
Julius Robert Mayer elmélete	
A tűzről szóló értekezés	
A lisaboni földrengés	
A szelek elmélete	
A hold súlypontjának helye	
A termszettudományi vizsgálatok hatása Kant fejlődésére	188
Kant philosophiai fejlődése	
Gondolatok fejlődéséről általában	
Nem tudatosan történik	
Néhány philosophus fejlődéséről	
Kant fejlődése	
Föladatunk	197
I.	
Az újkori philosophia főmozzanatai	
Metaphysikai és ismerettani philosophia	
Descartes metaphysikája és ismerettana	
Az occasionalismus	
Spinoza, a metaphysikai philosophia legkövetkezetesebb képviselője	
Leibnitz álláspontja	
Rendszerének áttekintése	
Ismerettanának eklektikus jellege	
Az ellenmondás és okság tétele	
Wolf, Crusius, Locke	
A német philosophia a XVIII. század hatvanas éveiben	203
II.	
Kant első philosophiai művei	
Mind a három egyetemi dolgozat	
"A metaphyísikai ismeret alapelveinek új magyarázata"	
E mű ismerettani induló pontja	
Az azonosság s ellenmondás elve	
Crusius	
Az ok fogalmának metaphyísikai oldala	
A metaphyísikai érdek a mű ellenmondásait magyarázza	
Isten létének bizonyítása a lehetség fogalmának alapján	
E fogalom szerepe a rationalitikus philosophiában	
A szabad akarat problémája	
Két új metaphysikai elv	
A "monadologia"	
Az optimismus fogalma	230
III.	
Kant fejlődésének második korszaka	
MI idézte elő a fordulatot?	
Az angol gondolkodás eredményei miképen hatnak elméjére	
Az öt ide tartozó mű	
A pályamű	
A mathematikai módszer nem a philosophia módszere	
Isten bizonyítása	
A lét fogalmának földerítése	
Az "egyetlen bizonyító ok" mivolta	
A tagadó mennyiségek fogalma	
A logikai és realis ellentét	
Az okság elve	
Hume gondolatmenete	
A syllogismus	
Az ismeret subjectiv okainak vizsgálata	247
IV.	
A szellemlátó álmai	
A mű formája	
Kant kora és a spiritismus	
Swedenborg csudatettei	
Kant levele Knobloch k. a.-hoz	
Kant kutatásai	
A mű igazi czélja	
A gondolatmenet	
A szellem fogalma	
Szellem és tér	
Anyagi világ	
Szellemi világ	
A szellemlátás elmélete	
Swedenborg és Kant metaphysikája	
Az ész és az érzékiség álmai	
A metaphysika igazi czélja	
A metaphysika és az erkölcs	
Összefoglalás	275
Az érzékiség új elmélete	
A metaphysika mint az emberi ész határainak tudománya	
A kritikai módszer	
A kritika positiv alapjának tudatossá tétele	293
I.	
Az értelem s az érzékiség	
A régi metaphysikai s az új ismerettani fölfogás közötti ellenmondás	
A tér problémája	
Kant korábbi nézete s Leibnitz fölfogása	
Az 1768-diki értekezés a tér természetéről	
A térben nemcsak fogalmi különbségek vannak	
A tér nem függ az anyag mivoltától, hanem megfordítva, az anyag elrendezése függ a tér természetétől	296
II.	
"Az érzéki s értelmi világ formájáról s elveiról" 1770-ben	
Az értelem és érzékiség közötti foki s faji különbség	
Az érzékiség meghatározása	
Az értelemé	
Ez utóbbinak tökéletlensége	
Az értelmi fogalmak új megbecsülése	
Kant elméletének különböző fölfogásai	
A főkérdés: miért hitt Kant megint a metaphysikában?	
Az értelem logikai s realis használata	
Isten fogalma s az erkölcstan	
A régi metaphysikai álmak:Malebranche mysticismusa	301
III.	
Az érzékiség új fogalmához mily viszonyban áll a tér (s az idő) régi fogalma?	
Kantnak előadása dogmatikus, rendszeres, nem tünteti föl a gondolat subjectiv fejlődését	
E subjectiv fejlődésnek a tér fogalmára vonatkozó reconstructiója	
A tér az elmének eredeti, subjectiv formája	
Miképpen oszlatja el az új fogalom a problema kifejtett nehézségeit	313
IV.	
Az érzékiség elméletének rendszeres előadása	
Az érzékiség formája s anyaga	
A tér nem tapasztalati fogalom	
A tér szemlélet	
A tér subjectiv valami	
Az érzékiség csalódásai	
A tér új fogalmának következményei	
Az érzékiség törvényei a természet törvényei	
Szabad körülírása Kant nézetének	318
V.	
Az érzékiség elméletének visszahatása Kant eddigi gondolataira	
Az értelemnek most van czélja s rendeltetése	
Tünemény s valóság	
A metaphysikának s a metaphysika bírálatának egy nevezetes hibája	
A metaphysikai módszer főelve	
Összefoglalás:	
A metaphysika még nem kész, de lehetséges tudomány	
Föladata	
Edigi hibái	
A dissertatio metaphysikai részének hézagos volta	
A dissertatio alkalmi mű	
Kantnak a rendszeresség iránt való előszeretete	326
Az értelem új elmélete	
Az értelem régibb meghatározása problémát rejt magában	
A főprobléma	
Mikor tűnt fel Kant előtt?	339
I.	
Kantnak 1772-ben kelt Herzhez intézett levele	
A főprobléma eredeti formája: Min alapszik a képzetnek tárgyra való vonatkozása?	
A problémának eddigi deus ex machina által való megoldása	
Kant a problémáról azt mondja, hogy megfejtette	343
II.	
Valamely gondolatmenet előadásának két módja, a tanító módszere: a magyarázó összefoglalás, a történetíró rendszere: a genetikus eljárás	
A constructio	
Az érzékiség elmélete mintája az értelem megalkotandó elméletének	
Az értelem is forma	
De az értelem nevezetes módon különbözik is az értelemtől	
Az értelem nem ismeri meg a világot a maga valóságában	
Az értelem szükséges tényező a tünemények világának létrehozásában	
Angol, német felfogás	
A mathematika szerepe Kant gondolkodásában	
Kételkedésének határai	
A főprobléma új formája	348
III.	
A "Tiszta ész bírálatá"-nak szerkezete	
A mű czíme	
A transscendentalis ismeretek	
Transscendentalis és transscendens	
A transscendentalis philosophia	
A transscendentalis dialektika	
Transscendentalis aesthetika és logika	
A transscendentalis logika három föladata	
E föladatok legfontosabbika a transscendentalis deductio	
A deductio két alkatrésze	
A határforgalom logika és dialektika közt: A ding an sich fogalma	
Áttekintés	363
IV.	
Az alapfogalmak meghatározása	
Tapasztalati és tiszta ítéletek	
A tiszta ítélet ismertető jele	
Elemző és összetételes ítéletek	
Összetételes tiszta ítéletek	
Példák az összetételes tiszta ítéletekre	
A metaphysika főproblémája az új műszavak formájában	
A problema egyes fajai	375
V.	
A tr. aesthetika főpontjainak rövid ismétlése	
Az érzetek keletkezése	
Mi a tünemény?	
A tér s idő aprioritása	
A geometriai és időbeli fogalmak deductiója	
A psychologiai meghatározás	
A deductió következményei	
Az empirikus realitás és a tr. idealitás	
Az idő idealitása ellen fölmerült ellenvetés	
Belsőm is csak tünemény	
A tünemény nem egy a látszattal	385
VI.	
Az általános logika	
Fajai	
A tr. logika	
Az értelem nem egyéb mint az ítélés tehetsége	
Az ítéletek táblája	
Hogyan kerül a gondolatmenetbe?	
A kategóriáknak az ítéletekből való leszármaztatása	
A kategoriák és ítéletek táblája	
A kategoriák táblájának hiányai	
A kategoriák alapgondolata	393
VII.	
A deductió különböző formái	
A tárgy fogalmának megváltoztatása	
Az egységes kapcsolat fogalma lép helyébe	
Honnét származik a kapcsolat?	
A tr. apperceptio fogalma	
A tr. tárgy fogalma	
Hogyan kerül a gondolatmenetbe?	
Kant fejlődésének rövid áttekintése	
A tünemények világa s maga a világ	
Hogyan bizonyítja	
Kant magának a világnak létét?	
Nem bizonyítja	
Ez magyarázza a tr. tárgy szerepét	
A deductio félreértése	
Az átdolgozás motivuma	
A subjectiv deductió	
A kapcsolat fogalma	
A tr. apperceptio fogalma	
A kategóriák leszármaztatásának új módja	
A kategoriák használata	
E használat határa	
Az én léte	
Kant Copernikusi tette	
Előrepillantás	406

Kant élete, fejlődése és philosophiája I.

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Alexander Bernát

Alexander Bernát további könyvei

Vélemények a könyvről

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

/

/

Kant élete, fejlődése és philosophiája I.

Kant élete, fejlődése és philosophiája I.

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Alexander Bernát

Alexander Bernát további könyvei

Vélemények a könyvről

Hírlevél feliratkozás

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.