Káprázat

A két világháború közti német nyelvű irodalom bővelkedik olyan művekben, melyek jelentőségét csak megjelenésük után két-három évtizeddel ismerték fel. Franz Kafka, Hermann Broch, Robert Musil alkotásai mellett az 1905-ben született Elias Canetti fő műve, a Káprázat című regény is ezeknek a műveknek a sorában, az élvonalába tartozik. 1932-ben keletkezett, és 1935-ben jelent meg először, de csak az ötvenes években figyeltek fel rá világszerte. A regény főhőse, Kien professzor, a világhírű sinológus - hogy munkáját zavartalanabbul végezhesse, és pótolhatatlan könyveinek, kéziratainak őrzését, gondozását hatékonyabban biztosítsa - feleségül veszi házvezetőnőjét. Számítása azonban balul üt ki: a feleséggé előléptetett házvezetőnő jogot formál a családi életre, érzelmekben, pénzben és ágyban egyaránt. S mivel nem kapja meg, amire igényt tart, bosszúból kiszorítja a professzort otthonából, könyvei közül, munkájából, létformájából. A talaját vesztett sinológus rabjául esik az alvilágnak, de megérkezik Párizsból testvére, a divatos pszichiáter, megszabadítja bátyját feleségétől és alvilági barátaitól, és visszahelyezi könyvei birodalmába. Elutazása után azonban Kien máglyába hordja könyveit, majd eszelős kacajjal a lobogó máglya tetejébe hág. A vérfagyasztó és groteszk cselekmény egy jellegzetes értelmiségi magatartás tragikus csődjének fogalalata. Ez a magatartás különösen a két világháború közötti Közép-Európára volt jellemző. A szakterületére, a cáfolhatatlannak hitt tények világába vissazvonuló, a minden hazugságtól irtózó és a tudomány tisztaságába zárkózó entellektüel éppen azt adja fel, éppen azt árulja el, ami az izgai tudomány lényege, értelme: az ember szolgálatát. Ezzel az árulással nemcsak tudományát, hanem önmagát is kiszolgáltatja: védtelenné válik azokkal az erőkkel szemben, amelyek az emberi értéket megalázva az alja, állati ösztönök, az erőszak orgiáját készítik elő. Canetti regénye ennek a magatartásnak és következményeinek kitűnő látlelete. Szigorú racionalitás, tárgyiasító fegyelem szervezi egységes, groteszk látomássá Kien professzor lidércnyomásos történetét. Elias Canetti 1981-ben irodalmi munkásságáért Nobel-díjat kapott.
- Fordítók:
- Sárközy Elga
- Borító tervezők:
- Miklósi Imre
- Kiadó:
- Európa Könyvkiadó
- Kiadás éve:
- 1985
- Kiadás helye:
- Budapest
- Kiadás:
- Második kiadás
- Nyomda:
- Alföldi Nyomda
- ISBN:
- 9630729318
- Kötés típusa:
- egészvászon kiadói borítóban
- Terjedelem:
- 621 oldal
- Nyelv:
- magyar
- Méret:
- Szélesség: 13.00cm, Magasság: 19.00cm
- Súly:
- 0.50kg
- Kategória:
A fej világ nélkül
A SÉTA 7
A TITOK 28
KONFUCIUS, A HÁZASSÁGKÖZVETÍTŐ 40
A KAGYLÓ 57
KÁPRÁZATOS BÚTOROK 71
DRÁGA NAGYSAD 87
MOZGÓSÍTÁS 104
A HALÁL 121
BETEGÁGYBAN 134
BIMBÓZÓ SZERELEM 147
JÚDÁS ÉS A MEGVÁLTÓ 157
A MILLIÓS ÖRÖKSÉG 170
A VERÉS 181
A MEGDERMEDÉS 195
MÁSODIK RÉSZ
A világ —fej nélkül
AZ ESZMÉNYI EGEK 213
A PUKLI 246
A NAGY KÖNYÖRÜLET 264
NÉGYEN MEG A JÖVŐ
LELEPLEZÉSEK 309
ÉHHALÁL 326
A BETELJESÜLÉS 349
A TOLVAJ 365
MAGÁNTULAJDON 385
A KIS EMBER 424
HARMADIK RÉSZ
A világ — a fejben
45 APA 481
NADRÁGOK 497
EGY ELMEGYÓGYINTÉZET 518
KERÜLŐ UTAK 545
LELEMÉNYES ODÜSSZEUSZ 561
A VÖRÖS KAKAS 601
ELIAS CANETTI (NÉMETH G. BÉLA) 611
Az Ön ajánlója
Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...