Kapujanincs átjáró

Az Indiában kialakult buddhizmus hamarosan eljutott Kínába is. Ott Csan néven önálló irányzattá vált, Japánban pedig belőle formálódott a Zen. Kötetünk a Zen ősforrásából merít - első ízben nyújtva a magyar olvasónak bepillantást ebbe a szokatlan, titkos-titokzatos világba, amelynek szövegeit a 9-14. század között jegyezték fel. A kínai Csanra hatott a taoizmus. Ennek is köszönhető, hogy követői mind elméletben, mind gyakorlatban elfordulnak az írásoktól, klasszikus szövegektől. Azok helyett a megvilágosodást az önmegváltás útján, a mindennapi élet keretei között keresik. Eszköztárukat is a hétköznapokból veszik: minden meghökkentés, váratlan gesztus, ütés, egy szürrealista jellegű kérdés szolgálhatja a célt. A Kapujanincs Átjáró Csan-buddhista példázatai egyszerre szolgálnak élvezetes olvasmányul és remek elmetornául - s eközben a buddhizmus egy sajátos irányzatával ismertetnek meg. Nincsen elme, nincsen Buddha, nincsen semmi se: Egy szerzetes azt kérdezte Nan-csüan hosangtól: -Van-e olyan tanítás, amit még sohasem hirdettek a népnek? - Nan-csüan azt felelte, hogy van. A szerzetes kérdésére, hogy mi lenne az, így válaszolt: - Nincsen elme, nincsen Buddha, nincsen semmi se. Kommentár: Nan-csüan mindent összevont egyetlen kérdésben, és minden kincsét eltékozolta, s csöppet sem jött zavarba. Sok beszéd tekintélyt apaszt, Hallgatás legfőbb erény; Hánykolódhatsz tanácstalan Hegyek-völgyek tengerén. Nan-csüan kettévágja a macskát: Nan-csüan egy napon azt látta, hogy a Keleti Csarnok és Nyugati Csarnok szerzetesei egy macskán veszekednek. Fölemelte a macskát, és így szólt. - Ha valaki tud egy jó választ, nem ölöm meg a macskát! - Senki sem tudott szólni. Nan-csüan kettévágta a macskát. Csao-csou fejére teszi a saruját: Nan-Csüan elmondotta a fenti történetet Csao-csounak, és megkérdezte őt, mit szól hozzá. Csao-csou akkor levette saruját és a fejére téve azt, kiment. Nan-csüan utána szólt: - Ha itt lettél volna, a macska megmenekült volna.

Mutass kevesebbet