Karácsony a művészetben

Jajczay János, Schwartz Elemér. Karácsony a művészetben. Budapest, 1942. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda (ny.) 253 p. Fűzött félvászon. // Szent karácsony ikonográfiája MERT ÚGY SZERETTE ISTEN E VILÁGOT, hogy az ő egyszülött fiát adá." (Sz. János Evang. 3. 16.) Kérdés, vájjon a szobrászok, festők ezt a misztikus tényt miként állítják elénk? Mielőtt a feleletet megadnók, állapítsuk meg előbb, hegy az „Ünnepek ünnepé"-nek ábrázolása minden időben, a vizuális fantázia legkedvesebb tárgya. A megtestesített Szent-Szeretet megérkezését a képzőművészek az őskeresztények művészete óta, számtalanszor megörökítették. Sőt, túlzás nélkül mondhatjuk, hogy legkedvesebb alkotásaik közé tartozik. Igen, a képzőművészek ehhez a grandiózus témához, az Istenember ábrázolásához hozzá mertek nyúlni. Be akarták és be is tudták mutatni az embert az Istenben, és az Istent az emberben. A nagy titkot, az inkarnációt, azt a csodálatos misztikumot, az emberré válást, a trónról való leszállást elfogadhatóan, érthetően állították elénk. A művészek kezdettől fogva - és ez általános jellemzője a Karácsonyt ábrázoló műveknek - a békesség és szeretet megszületését, a Kisded földrejövetelét, a legszebb és legnagyobb ajándékként fogták fel. Krisztus életében számos csodát művel, mégis talán a legnagyobb csoda: földi életének kezdete és vége, születése és a Golgota. Ha a halálát ábrázoló alakításokat Ecce Homo-val szoktuk jelezni, a születését bemutató műveket Ecce Deusnak mondhatjuk. Az út Betlehemtől a Golgotáig hosszú. Szent Karácsony éjjele a kegyelem kifejezése, a ragyogó öröm beteljesülése, messze esik borzalmas ellentétjétől. Hosszú az út a felállított Keresztig. Papini szerint azonban a születés és halál egy célt szolgál: Az Üdvözítő üdvözitésül jött és üdvözítésül feszíttette magát keresztre. A testté vált Ige földi küldetése Szent Karácsony éjjelén veszi kezdetét s amikor ezt bemutatjuk, mondanivalónkat azért fűzzük képekhez s szobrokhoz, mert a vallásos tárgyú alkotás, ha csak művészi, esztétikai, történeti szempontból nézzük - bár ha szükségét látjuk, ilyen irányú megjegyzést is teszünk - keveset jelent. A kísérő szöveg célja, hogy a szoborban, képben megrögzített látomáshoz, a legnagyobb misztériumhoz, amely az emberiséget érte, lelkünket közelebb hozza, a másfélezer év sokat kifejező szimbólumain, amelyek ehhez az eseményhez fűződnek, átsegítsen s így valóban tanúi legyünk festők, szobrászok jóvoltából a csodának, a karácsonyi titoknak...

Mutass kevesebbet