Karácsonyi ének/Nehéz idők

Charles Dickens. Karácsonyi ének / Nehéz idők. Budapest, [s.a.]. Révai kiadás (Ny.). 416 p. Ford. Mikes Lajos. Egészvászon. / KARÁCSONYI ÉNEK ELSŐ VERSSZAK. Marley lelke. Marley halott volt, hogy ezzel kezdjem. Nem férhet hozzá semmi kétség. A halálozási jegyzőkönyvet aláírta a lelkész, a polgári hivatalnok, a temetkezési vállalkozó és a főgyászoló. Scrooge aláírta. És Scrooge neve jó név a tőzsdén, bármi volt az, a mit jónak látott aláírni. A vén Marley halott volt, akár az ajtószeg. Jól megértsetek! Eszemágába' sincs azt mondanom, hogy tudomásom szerint tudomásom van róla, mi az, a miért az ajtószeg holtabb valami más egyébnél. A mi engem illet, nagy hajlandóságom volna a koporsószeget tekinteni a vaskereskedelem legholtabb árújának. Ámde őseink bölcsesége rejlik a közmondásban; s távol legyen tőlem, hogy szentségtelen kézzel megbolygassam a közmondást, hiszen akkor odalenne az ország. Szíves engedelmetekkel hangsúlyozom tehát még egyszer, hogy Marley halott volt, akár az ajtószeg. Tudta-e Scrooge, hogy Marley halott? Persze, hogy tudta. Az ellenkezőt elképzelni sem lehetne. Scrooge és Marley üzlettársak voltak, Isten tudja, hány esztendőn keresztül. Scrooge volt Marley végrendeletének egyedüli végrehajtója, vagyonának egyedüli kezelője, ő volt Scrooge egyetlen meghatalmazottja, egyetlen örököse, egyetlen barátja és egyetlen gyászolója. És éppen Scrooge-ot egyáltalán nem sújtotta le oly rettenetesen a gyászeset, hogy ne maradt volna még a temetés napján is kitűnő üzletember s ne ünnepelte volna meg ezt a napot is egy kétségtelenül jó üzlettel.

Mutass kevesebbet