Karcag város építészeti emlékei / Architectural heritage of Karcag

A Nagyalföld katlanában sok nép tűnt el jóformán nyomtalanul, vagy csak régészeti leletek tanúskodnak ittlétükről. Egyedül a magyaroknak sikerült itt megvetniük a lábukat, de a sok viszontagság ellenére a régi hatalmas kun birodalom lakóinak egy maroknyi népe máig megmaradt. A magyarokhoz csatlakozott kunok mára már népünk alkotórészeivé váltak. Etnikai csoportjuk ma is élő, és azt a területet, ahol laknak, ma is Kunságnak nevezik, lakói pedig büszkén vallják magukat a régi harcos ősök leszármazottainak. Karcag - e vidék legnagyobb városa és kulturális központja - nagymúltú település. Története összefonódik a ma Nagykunságnak nevezett tájegység történetével, melyben a város az idők során jelentős központi szerepet töltött be. A Nagykunságot földrajzi szempontból nehéz éles határokkal körülírni; az alföldi tájba simul bele: Nyugatról a Tisza kéri- keríti, keleti széle a Hortobágyba fut, egészen a Berettyó vonaláig. Pontosabb, ha az ide tartozó településekkel rajzoljuk ki a területét. A történetileg kialakult Nagykunság mezővárosai: Kunmadaras, Kunhegyes, Karcag, Kisújszállás, Túrkeve. (Kunszentmártont zárójelben említjük, mert az ide betelepült lakosok katolikus jászok.) Annál markánsabban különül el a tájegység néprajzi, kulturális szempontból. A sajátos történelmi sors erős összetartó erőként formálta ezt a népességet; a kulturális vonások - életmód, gazdálkodás, anyagi kultúra, folklór, stb. - szempontjából is egységes, koherens kép alakult ki, mely a mai napig megőrizte jellegzetes vonásait.

Mutass kevesebbet