Kártérítési jog

Name: Kártérítési jog
Price: 9600.00 HUF
Availability: BackOrder
Author: Fuglinszky Ádám
ISBN: 9789632582689

Fuglinszky Ádám - Kártérítési jog, Budapest 2015 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

Jelenleg nem elérhető. Tájékoztató ár az utolsó ismert ár és az aktuálisan érvényes kedvezmény alapján: 10 800 Ft. Jegyezze elő, és elsőként értesítjük, ha újra rendelhető!

Azúj Polgári Törvénykönyv alapvető, koncepcionális változásokat hozott a kártérítési jog területén. Fuglinszky Ádám munkája átfogóan, több mint nyolcszáz oldal terjedelemben, a teljesség igényével mutatja be az új Ptk. kártérítési felelősségre vonatkozó rendelkezéseit. A kötet minden bizonnyal a magyar kártérítési jog legrészletesebb feldolgozását nyújtja Eörsi Gyula és Marton Géza monográfiái óta. Tudományos alaposságú, ugyanakkor a gyakorló jogászok számára is nélkülözhetetlen szakkönyv készült. A szerző részletesen elemzi több mint ötszáz eseti döntés bemutatásán keresztül a korábbi Ptk.-hoz kapcsolódó bírói gyakorlatot, és jelzi, hogy az mennyiben lehet irányadóaz új Ptk. alkalmazása során. Széleskörűen feldolgozza továbbá a magyar kártérítési jogi szakirodalmat, és új jogintézmények (például a non-cumul elv, az objektív kontraktuális felelősség, az előreláthatósági korlát) esetén a külföldi joggyakorlat eredményeire is támaszkodik. A részletes tárgymutató segítséget jelenthet a kutatómunkában, az irodalomjegyzék pedig a további tájékozódáshoz nyújt eligazítást. FuglinszkyÁdám az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán jogi diplomát, Heidelbergben LL. M. (magister legum) címet, a Hamburgi Egyetemen pedig doktori (PhD) fokozatot szerzett. Az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének habilitált egyetemi docense, a budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem, valamint számos európai egyetem (Krakkó, Berlin Humboldt, Bécs, München) vendégoktatója. A Budapesti Ügyvédi Kamara tagja, tíz éven át aktív praxist folytatott. Kutatási területe a szerződési jog, a deliktuális felelősség és a kártérítési jog.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

Súly:
ISBN:	9789632582689
Sorozatcím:	Új magánjog sorozat
Kiadó:	HVG-Orac Kft.
Kiadás éve:	2015
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Gyomai Kner Nyomda Zrt.
Kötés típusa:	fűzött kemény papír
Terjedelem:	902
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 17.00 cm, Magasság: 24.00 cm
Kategória:	Jog, Törvény

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

5.2.1. Dologban okozott kár  639 
5.2.2. Más dolog  639 
5.2.3. Magánhasználat, magánfogyasztás tárgyát képező dolog .. .   642 
5.2.4. Az ötszáz eurós küszöb   644 
6. A kimentés esetei, feltételei  645 
6.1. A forgalomba hozatal és annak időpontja  646 
6.2. A mentesülési okok  649 
6.2.1. Nem hozta forgalomba  649 
6.2.2. Nem üzletszerű forgalmazás  650 
6.2.3. A forgalomba hozatal időpontjában hibátlan termék  652 
6.2.4. A fejlesztési kockázat: a tudomány és technika állása szerint 
fel nem ismerhető hiba  655 
6.2.5. Jogszabály vagy kötelező hatósági előírás mint a hiba oka .. .   661 
6.3. Az alapanyag vagy résztermék gyártójának mentesülése  662 
6.3.1. A végtermék szerkezete, összetétele mint a hiba oka  662 
6.3.2. A végterméket gyártó utasítása mint a hiba oka   664 
7. Az igényérvényesítési határidő  664 
7.1. Kettős igényérvényesítési határidő  664 
7.2. A hároméves elévülési határidő   665 
7.2.1. Kumulatív feltételek   665 
7.2.2. Alperesenként eltérő kezdő időpont  665 
7.2.3. Az elvárható tudomásszerzés   666 
7.2.4. Tényleges vagy elvárható tudomásszerzés a hiba, a kár 
és a gyártó vonatkozásában  666 
a) A hiba ismerete  666 
b) A kár ismerete  667 
c) A gyártó személyének ismerete  668 
7.2.5. Nyugvás és megszakítás  668 
7.3. A tízéves jogvesztő határidő  669 
XVI. fejezet: Felelősség az épületkárokért  671 
1. Épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén 
másnak okozott kár [6:560. § (1) bekezdés]   671 
1.1. Az épület fogalma  671 
1.2. Az épületrész fogalma  675 
1.3. Az épület hiányosságai   675 
1.4. A felelősség alanya, a tulajdonos   677 
1.5. Mentesülés a „felelősség" alól   680 
2. Az épületen elhelyezett tárgyak leesésével okozott kárért való 
felelősség [6:560. (2) bekezdés]   683 
3. Felelősség lakásból vagy más helyiségből kidobott, kiejtett, kiöntött 
tárgyak által okozott károkért [6:561. (1)-(2) bekezdés]  684 
3.1. Lakás és más helyiség   684 
3.2. A felelősség alanya: a lakás bérlője, a helyiség használója  685 
3.3. Kezesi felelősség és mentesülés a felelősség alól  686 
4_ Felelősség az épület közös használatra szolgáló helyiségeiből kidobott, 
kiejtett vagy kiöntött tárgyak által okozott károkért 
[6:561. (3) bekezdés]   687 
XVII. fejezet: Felelősség az állatok károkozásáért   688 
L Felelősség a (se nem veszélyes, se nem vadászható) állat által okozott 
károkért  688 
1.1. Az állat fogalma  688 
1.2. A felelősség alanya: az állattartó  689 
1.2.1. Az állattartó fogalma   689 
1.2.2. Több állattartó, közös állattartók  692 
1.3. Kimentés: „az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem 
terheli"   694 
1.4. A felróható károsulti közrehatás megítélése állatkároknál   697 
2. Felelősség a veszélyes állatok által okozott károkért  699 
2.1. Veszélyes állatok  699 
2.2. A veszélyes üzemi felelősség alkalmazása  702 
3_ Felelősség a vadászható állatok által okozott károkért  702 
3.1. Strukturális kérdések, változó szabályok   702 
3.2. Elhatárolások más helytállási alakzatoktól  704 
3.3. Vadászható állat   705 
3.4. A felelősség alanya   706 
3.5. A kimentési ok: ellenőrzési körön kívül eső elháríthatatlan ok 707 
Ötödik rész: A KÁR FOGALMA ÉS ELEMEI, A MEGTÉRÍTENDŐ 
KÁR ÖSSZEGE   711 
XVIII. fejezet: A kár fogalma és elemei  713 
1_ A kárfogalom és a tipizálás jelentősége általában  713 
1.1. Kárfajták a bekövetkezett érdeksérelem szerint  713 
L2. A felelősségi jogalap hatása a tipizálásra (kontraktuális 
és deliktuális felelősség)  714 
13. A károkozó magatartástól való távolság  715 
1 A teljes kártérítés elve és a differenciahipotézis  716 
3_ A vagyonban beállt értékcsökkenés   717 
4. Az elmaradt vagyoni előny  722 
4.1. Az elmaradt vagyoni előnyről általában  722 
4.2. Esetcsoportok az elmaradt vagyoni előny köréből   728 
4.2.1. Elmaradt (munka)jövedelem   728 
4.2.2. Az elmaradt munkajövedelemhez kapcsolódó (szintén) 
elmaradt juttatások kérdése  732 
4.2.3. Természetes és jogi gyümölcsök, egyéb elmaradt jövedelem 
és bevétel (elmaradt szaporulat, bérleti díj, kamat, értékpapír 
hozadéka stb  )   733 
4.2.4. Fedezeti ügylet kapcsán elmaradt haszon  737 
4.2.5. Kiesett tartás   737 
4.2.6. A használat lehetőségének kiesése, mint elmaradt vagyoni 
előny?   737 
4.2.7. Elmaradt élmény vagyoni vonzatai?  739 
5. A károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges 
költségek   740 
5.1. A hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségekről általában   740 
5.2. A bírói gyakorlatban kialakult esetcsoportok   742 
5.2.1. Dolog kijavítására fordított költségek   742 
5.2.2. A testi épség, egészség megsértéséhez kapcsolódó költségek   745 
5.2.3. A halálhoz kapcsolódó költségek   752 
5.2.4. Egyéb kiadások, költségek  753 
6. Egy esettanulmány  754 
6.1. Az ítélethozatal időpontjában már eszközölt kiadások  755 
6.2. A károsult ápolásával és gondozásával kapcsolatban felmerült 
és felmerülő költségekre tekintettel megítélt járadék  757 
6.3. A károsult saját keresetveszteségével kapcsolatos járadéka  757 
6.4. Az esettanulmány tanulságai   757 
XIX. fejezet: Az elszenvedett kár összegének meghatározását befolyásoló 
jogintézmények  758 
1. A pontosan meg nem állapítható összegű kár és az általános kártérítés 758 
1.1. Általános kártérítés a korábbi és az új Ptk.-ban  758 
1.2. Az általános kártérítés alkalmazásának feltétele  759 
1.3. A Ptk. 6:531. (általános kártérítés) és a Pp. 206. (mérlegelés)  760 
1.4. Az általános kártérítés alkalmazása, esetcsoportok  765 
2. A kár összegének megállapítása szempontjából releváns időpont  767 
3. Kárvélelmek   771 
3.1. A Tpvt. 88/C. 4: az árnövekedési vélelem   771 
3.2. Kötbér és licencdíjszorzó  773 
XX_ fejezet: A megtérítendő kár összegét, illetve a kártérítést csökkentő 
tényezők  774 
L A felróható károsulti közrehatás, valamint a kármegelőzési, 
kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség megszegése   774 
2_ A károkozásból származó előnyök levonása (a káronszerzés tilalma)  774 
2.1. A compensatio lucri cum damno létjogosultsága  774 
12. Az előnyök levonásának feltételei   775 
2.3. Esetcsoportok  776 
3. A kártérítés mérséklése méltányosságból  783 
Hatodik rész: KÁRTÉRÍTÉSI MÓDOK, A KAR MEGTÉRÍTÉSE  785 
LIZI. fejezet: A kártérítési módok általános kérdései  787 
L Kártérítés pénzben vagy természetben  788 
2_ Kártérítés egy összegben vagy járadékban  791 
2.1. A járadék alkalmazásának feltétele  791 
2.2. A járadék fajtái   791 
2.3. A járadék megváltoztatása   792 
3. A bíróság mérlegelési szabadsága a kártérítési mód megválasztása 
során   795 
XX.IL fejezet: A jövedelempótló járadék  797 
1. A változások áttekintése  797 
2_ A járadék mértékének megállapítására vonatkozó közös szabályok   799 
3. A jövedelempótló járadék alapjának meghatározása  804 
3.1. A károsodást megelőző egy évben elért havi átlagjövedelem  804 
3.2. A járadék alapjának megállapítása összehasonlító adatok alapján  807 
4_ A jövőbeli változások figyelembevétele a járadék összegének 
meghatározása során  807 
5. A rendkívüli munkateljesítménnyel elért jövedelem figyelmen kívül 
hagyása   809 
XXIIL fejezet: A tartást pótló járadék  812 
L A változások áttekintése   812 
2_ A tartást pótló járadék általános kérdései   814 
3. A tartást pótló járadék számítása   816 
XXIV. fejezet — A kártérítés megfizetésének további kérdései  820 
1. Esedékesség  820 
2. Elévülés  823 
3. A károkozó rész- és előteljesítésének elszámolása   826 
Hetedik rész: A SÉRELEMDÍJ  827 
XXV. fejezet: Aminek nem is szabadna szerepelnie ebben a könyvben: 
néhány gondolat a sérelemdíjról   829 
1. A sérelemdíj jogi természete  829 
1.1. A sérelemdíj mint a személyiségi jogi jogsértés felelősség-alapú 
szankciója  829 
1.2. A sérelemdíj funkciója  833 
1.3. A sérelemdíj mértéke  834 
2. Előre látható alkalmazási nehézségek  836 
2.1. Magánbüntetés és a ne bis in idem   836 
2.2. Bagatell esetek  838 
2.3. Személyiségi jogi jogsértéshez nem kapcsolható, de a korábbi 
Ptk. alatt nemvagyoni kártérítésre alapot adó immateriális 
érdeksérelmek  841 
2.4. Az „ottfelejtett" nemvagyoni kár  843 
3. Bátortalan prognózis  844 
Jogszabályok és az elvi bírósági iránymutatások valamint az uniós és 
külföldi eseti döntések mutatója  847 
Tárgymutató   875 
Felhasznált irodalom  889 
Epilógus   903 
XEL fejezet: Felelősség más személy által okozott kárért  424 
L Alkalmazottért való felelősség  426 
1.1. A tényállás indoka, rendszertani helye és viszonya más 
felelősségi alakzatokhoz  426 
1.1.1. A munkáltató kizárólagos felelőssége szándékos károkozás 
hiányában, vagyis az alkalmazott felróható, de nem 
szándékos károkozása esetén  426 
1.1.2. Vagyontárgy visszaadása iránti per és a kártérítési per 
viszonya   428 
1.1.3. A munkáltatói felelősség indoka  428 
1.1.4. A munkáltatói felelősség viszonya más felelősségi 
tényállásokhoz  428 
1.2. A felelős személy: a munkáltató  429 
1.2.1. Munkaerő-kölcsönzés   429 
1.2.2. Iskolaszövetkezet tagja által okozott kár  430 
1.2.3. Átmenetileg más munkáltatónál foglalkoztatott 
munkavállaló által okozott kár  431 
1.2.4. Felelősség több munkáltató által létesített munkaviszony 
esetén  432 
1.2.5. Közszolgálati tisztviselők kirendelése és határozott idejű 
áthelyezése   433 
1.3. Az alkalmazottért való felelősség tényálláselemei  434 
1.3.1. A munkaviszony  434 
1.3.2. A munkaviszonnyal összefüggésben okozott károk   434 
1.3.3. Kimentés  436 
1.4. Szándékos károkozás: közvetlen perelhetőség és egyetemlegesség. .   438 
2. Jogi személy tagjáért való felelősség   439 
2.1. Elhatárolás a Ptk. Harmadik Könyvében található 
felelősségáttörési tényállásoktól  440 
2.2. Elhatárolás a bírói gyakorlatban kialakult quasi-felelősségátviteli 
tényállástól  441 
3. A vezető tisztségviselőért való (deliktuális) felelősség  445 
3.1. Elhatárolási kérdések  445 
3.2. A 6:541.4 lehetséges értelmezései   446 
3.3. A kimentés  451 
4. Megbízottért való felelősség  451 
4.1. Megbízott, megbízási szerződés  452 
4.2. A megbízotti minőségben okozott kár   454 
4.3. A megbízó mentesülése a felelősség alól  454 
4.3.1. Közvetett kimentés  454 
4.3.2. Közvetlen kimentés  455 
4.4. Az alkalmazottért való felelősség alkalmazása állandó jellegű 
megbízási viszony esetén  458 
4.4.1. A felelősségi tényállás jogi természete   458 
4.4.2. Állandó jellegű megbízási viszony  458 
4.4.3. Bírói gyakorlat  459 
4.5. A megbízott károkozására vonatkozó szabályok más 
törvényekben  461 
4.5.1. A befektetési szolgáltató által igénybe vett közvetítő  462 
4.5.2. A biztosítási ügynökért való felelősség  462 
4.5.3. Felelősség a pénzügyi szolgáltatás közvetítője által okozott 
károkért  464 
5. Más szerződés kötelezettjéért való felelősség  465 
XIII. fejezet: Felelősség vétőképtelen személy károkozásáért  467 
1. A vétőképtelen személy által okozott károkért való gondozói felelősség 
(6:544. §)   467 
1.1. A gondozói felelősség általános kérdései, felelősségi alakzatok 
találkozása  467 
1.2. A belátási képesség, vétőképesség, ennek hiánya  470 
1.2.1. Belátási képesség, vétőképesség fogalma, jelentősége   470 
1.2.2. Példák és esetek a bírói gyakorlatból   471 
1.3. A gondozó fogalma  473 
1.3.1. A jogszabály alapján a vétőképtelen gondozójának minősülő 
személy (állandó gondozó)  474 
a) Kiskorú személy (gyermek) állandó gondozója  474 
b) Egyéb okból vétőképtelen személy gondozója   477 
1.3.2. A vétőképtelen felügyeletét a károkozáskor ténylegesen 
ellátó személy  478 
1.4. A vétőképtelen személy gondozójának kimentési felelőssége   479 
1.4.1. A felügyeletet ténylegesen ellátó személy mentesülése 
a felelősség alól  480 
1.4.2. A jogszabály alapján gondozónak minősülő személy 
mentesülése a felelősség alól (súlyos nevelési hiba hiánya)   482 
2. A vétőképtelen személy méltányossági alapú kártérítése (6:545.4)   484 
3. Actio libera in causa (6:546. §)  484 
4. A vétőképes kiskorú gondozójának a károkozóval egyetemleges 
felelőssége (6:547. 4)   487 
4.1. A felelősségi alakzat indoka, viszonya más felelősségi 
tényállásokhoz  487 
4.2. Vétőképes kiskorú károkozó  488 
4.3. A felügyeletre köteles gondozó  488 
4.4. Példák és esetek a bírói gyakorlatból  489 
XIV fejezet Felelősség közhatalom gyakorlásával okozott kárért   492 
1. Közigazgatási jogkörben okozott kár (6:548. 4)  492 
1.1. A közigazgatási jogkörben okozott kár fogalma   496 
1.1.1. Elméleti alapvetés   496 
1.1.2. Példák és esetcsoportok a bírói gyakorlatból   500 
1.1.3. Amikor nem közigazgatási jogkörben okozott károkról 
van szó  501 
1.1.4. Egy nehéz határterület: a közigazgatás szerződései  502 
1.2. A felelősség alanya   504 
1.3. A kár rendes jogorvoslattal, illetve a közigazgatási határozat 
bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban sem volt elhárítható  506 
1.3.1. A kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható  508 
1.3.2. A közigazgatási szerv jogellenes hallgatása  511 
1.3.3. A kár a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti 
eljárásban sem volt elhárítható  514 
1.4. A felróhatóság  522 
1.4.1. Felróhatóság: a kirívóan súlyos jogalkalmazási, jogértelmezési 
tévedés doktrínája  522 
a) A felróhatóság elvi kérdései  522 
b) Amikor a felróhatóság megállapítható volt  525 
c) Amikor a károkozás nem volt felróható   527 
1.4.2. Késedelmes eljárás  528 
1.4.3 Mérlegelésen alapuló határozat   529 
1.4.4. Gyakori esetcsoportok  531 
a) Építési ügyek  531 
b) Földhivatali ügyek   532 
c) A rendészeti szervek jogellenes intézkedései  533 
d) Egyéb ügyek   533 
2. Bírósági jogkörben okozott kár [6:549. (1) bekezdés]   534 
2.1. A bírósági jogkörben okozott kár, elhatárolások  534 
2.2. A felelősség alanya   536 
2.3. A rendes jogorvoslat kimerítése  537 
2.4. A jogerős ítélet (tartalmi) immunitása   539 
2.5. Felróhatóság: a kirívóan súlyos jogsértés doktrínája  543 
2.5.1. A kirívóan súlyos jogsértés doktrínájának elvi kérdései 
és szempontjai   543 
2.5.2. A kirívóan súlyos jogsértés bírói gyakorlata  544 
2.5.3. A kirívóan súlyos jogsértés doktrínájának értékelése, jövője  545 
2.6. Egy sajátos felelősségi alakzat: a Pp. 2. (3) bekezdés   548 
2.6.1. Az ésszerű időtartam   549 
a) Az ésszerű időtartam elvi szempontjai   549 
b) Az ésszerű időtartam bírói gyakorlata   551 
2.6.2. A fél hozzájárulása a perelhúzódáshoz, mint az igényt 
kizáró ok?  553 
2.6.3. A sérelem, illetve a kár a jogorvoslati eljárásban 
nem orvosolható   554 
2.6.4. Felróhatóságtól független felelősségi alakzat   556 
2.6.5. Jogkövetkezmények: sérelemdíj és kártérítés?  558 
2.7. Választottbírósági jogkörben okozott kár?  559 
3. Ügyészségi jogkörben okozott kár [6:549.4 (1) bekezdés]  564 
3.1. Ügyészségi jogkör  565 
3.2. A rendes jogorvoslat igénybevétele   567 
3.3. Felróhatóság az ügyészség oldalán  567 
4. Közjegyzői jogkörben okozott kár [6:549.4 (2) bekezdés]  569 
4.1. Közjegyzői jogkör  569 
4.2. A felelősség alanya   571 
4.3. A rendes jogorvoslat igénybevétele   571 
4.4. Felróhatóság, a közjegyző felelőssége   572 
4.4.1. Közjegyző közreműködése rendes nemperes eljárásokban 
(igazságszolgáltatási tevékenység)  572 
4.4.2. Okiratszerkesztési tevékenység (rendhagyó nemperes 
eljárások)  573 
a) Amikor a közjegyző felelősségét megállapították   574 
b) Amikor a közjegyző felelősségét nem állapították meg   575 
5. Végrehajtói jogkörben okozott kár [6:549.4 (2) bekezdés]   576 
5.1. A felelősség alanya   576 
5.2. A rendes jogorvoslat igénybevétele   576 
5.3. Esetek a bírói gyakorlatból   579 
6. Jogalkotással okozott kár?   579 
6.1. „Valódi" jogszabályok   579 
6.2. „Látszatjogszabályok"   586 
XV. fejezet: Termékfelelősség   588 
1. A termékfelelősség strukturális kérdései, elhatárolások, viszonya más 
felelősségi tényállásokhoz és kártérítési szabályokhoz  588 
1.1. A termékfelelősségi igény és más felelősségi alakzatok viszonya, 
kizárólagosság  588 
1.1.1. A termékfelelősség kizárólagossága az EuB gyakorlatában   588 
1.1.2. A termékfelelősség kizárólagosságának határai   591 
1.2. A termékfelelősség és az ok-okozati összefüggés  594 
1.2.1. A tagállam felelősségi jogának okozatosságfelfogása 
és a maximumharmonizált uniós termékfelelősség   594 
1.2.2. Harmadik személy közrehatása   595 
1.3. A termékfelelősség és a sérelemdíj  597 
1.4. Termékfelelősség és a felróható károsulti közrehatás   597 
1.5. Termékfelelősség és a méltányossági kártérítés-csökkentés tilalma   598 
1.6. A termékfelelősség és a felelősség-kizárás, -korlátozás tilalma   598 
2. A felelősség alanya  599 
2.1. A gyártó és felelőssége  599 
2.2. A quasi gyártó  601 
2.3. Az importáló  602 
2.4. A forgalmazó felelőssége  604 
2.4.1. A forgalmazó  604 
2.4.2. A felszólítás és a gyártó (előző forgalmazó) megnevezése   606 
2.4.3. Hogyan felel a forgalmazó  609 
3. A termék fogalma  610 
3.1. A termékfogalom általános kérdései  610 
3.2. Más ingó vagy ingatlan dolog alkotórészévé vált ingó dolgok   613 
3.3. Különös esetcsoportok   614 
3.3.1. Szoftverek  614 
3.3.2. Szellemi termékek, a téves információ  615 
3.3.3. Használatból kivont termékek és hulladékok  617 
4. A hibás termék: a termékhiba fogalma  618 
4.1. A termékhibáról általában: az általában elvárható biztonság 
hiánya  619 
4.1.1. Az általában elvárható biztonság és a termékbiztonsági 
előírások, illetve a hatósági engedélyezés kapcsolata  620 
4.1.2. Az általában elvárható biztonság mint objektív 
és relatív fogalom  623 
4.1.3. Ideáltipikus referenciatermék  624 
4.1.4. Célcsoportok  624 
4.2. A kiegészítő szempontok  626 
4.2.1. A termék ésszerűen várható használata  626 
4.2.2. A termékkel kapcsolatos tájékoztatás   627 
4.2.3. Egyéb szempontok  630 
4.3. A termékhiba típusai: gyártási hiba, tervezési (konstrukciós) 
hiba és hibás tájékoztatás (instrukciós hiba)   631 
4.3.1. Gyártási hiba   631 
4.3.2. Tervezési (konstrukciós) hiba  632 
4.3.3. Hibás tájékoztatás (instrukciós hiba)  634 
4.4. Később forgalomba kerülő, nagyobb biztonságot nyújtó termék  635 
4.5. A hiba bizonyítása   636 
5. A termékkár mint megtérítendő kár  636 
5.1. Halál, testi sérülés, egészségkárosodás  636 
5.2. Más dolgokban okozott kár  639 
VIII. fejezet: Az általános deliktuális felelősségi generálklauzula 
tényálláselemei  217 
1. A károkozó magatartás  219 
2. Jogellenesség  220 
2.1. A jogellenesség fogalma  220 
2.2. A jogellenességet kizáró okok  224 
2.2.1. A károsult beleegyezése [6:520. § a) pont]  224 
a) A sportoló beleegyezése  226 
b) A beteg beleegyezése   227 
c) Egyéb esetek   228 
2.2.2. Jogos védelem a polgári jogban [6:520. b) pont]   228 
2.2.3. A szükséghelyzetben, azzal arányos mértékben okozott kár 
[6:520. § c) pont]   230 
a) A szükséghelyzet tényálláselemei a Ptk.-ban   230 
b) A szükséghelyzet a speciális jogszabályokban  232 
c) A tulajdonos tűrési kötelezettsége   233 
d) Jogkövetkezmény  234 
2.2.4. A jogszabály által megengedett magatartással okozott kár; 
a polgári jogi jogellenesség függetlensége [6:520. § d) pont]. .   235 
a) A jogági jogellenesség függetlensége és a jogilag védett 
érdek: elvi alapok   235 
b) Környezetterhelési határértékek  237 
c) Szomszédjogi esetek  237 
3. Az ok-okozati összefüggés   244 
3.1. A ténybeli és a jogi okozatosság  244 
3.2. Az adekvát kauzalitás tana mint meghatározónak tekintett 
okozatossági elmélet   246 
3.3. További okszűrő szempontok  247 
3.3.1. Általános élettapasztalat  247 
3.3.2. Szokásos, rendszerinti következmény  247 
3.3.3. Tipikus, életszerű következmény  248 
3.3.4. Szerves kapcsolat  248 
3.3.5. Az oksági szempontok és mércék csoportosítása  250 
3.4. Az ok-okozati összefüggés különleges kérdései  251 
3.4.1. A károsult érzékenysége  251 
3.4.2. Természeti esemény közrehatása, osztott okozatosság?   253 
3.4.3. Továbbsúlyosító események, novus actus interveniens  255 
3.4.4. Hipotetikus okozatosság   257 
3.4.5. Az esély elveszítése   260 
a) »Kis intenzitású" elmaradt haszon  260 
b) A pernyertesség esélye   261 
c) Gyógyulási esély   264 
3.4.6. Pszichésen közvetített okozatosság  266 
3.4.7. Vélelmezett okozatosság egészségügyi szolgáltatók ellen 
indított perekben  268 
3.5. Egy nevesített okozatossági tényező: előreláthatóság a deliktuális 
felelősség körében  270 
3.5.1. Az előreláthatósági korlát bevezetésének Indoka a deliktuális 
felelősségnél   270 
3.5.2. Az előreláthatósággal kapcsolatos alapvető és rendszertani 
kérdések   272 
a) Az előreláthatósági korlát „tárgyi hatálya"  272 
b) Az előreláthatósági korlát viszonya az okozatossági 
elméletekhez   274 
c) Az előreláthatósági korlát mint tény- és jogkérdés, 
a bizonyítási teher  274 
3.5.3. Az előreláthatósági korlát gyakorlati alkalmazása: kinek, 
mikor és mit kell előre látnia?   276 
a) Kinek kell a kárt előre látnia?   276 
b) Mikor kell a kárt előre látni?   276 
c) Mit kell előre látni?   277 
4. A felróhatóság  283 
4.1. A felróhatóság fogalma, a felróhatóság foka  283 
4.2. Felróhatósági mércék  284 
4.2.1. Szervezeti jogalanyok felróhatósága (?)   284 
a) A szervezeti felróhatóság szakirodalomban és a bírói 
gyakorlatban felmerült értelmezése  284 
b) A szervezeti felróhatóság alapkérdése  285 
4.2.2. A bonus-et-diligens-pater-familias és a fokozott szakmai 
elvárhatóság  286 
4.2.3. A szakmai szabályok betartása és a felróhatóság  292 
4.3. A felróhatóság problémái  294 
IX. fejezet: A károsult magatartásának értékelése, a kármegosztás   297 
L A károsult magatartásának strukturális kérdései  299 
1.1. Okozatos és felróható károsulti magatartás, a bizonyítási teher   299 
1.2. Három vagy két tényállás? Károsulti magatartás a jogtárgysérelem 
bekövetkezése előtt és után  300 
1.3. Felróhatóság a károsulti oldalon   301 
1.4. Az elhunyt hozzátartozó közrehatása  303 
1.5. A kármegosztás aránya  303 
1.6. Bűncselekménnyel okozott kár és felróható közrehatás, illetve 
a kárenyhítési kötelezettség megszegése  305 
2. Példák és esetcsoportok a felróható károsulti közrehatáshoz  307 
3. Példák és esetcsoportok a kárelhárítási, kárenyhítési kötelezettség 
felróható megszegéséhez  310 
3.1. Az egészség és a munkaképesség helyreállítása  310 
3.2. Munkavégzés, a kieső jövedelem pótlása   311 
3.3. A jövedelemtermelő eszköz, tevékenység helyreállítása  313 
3.4. A károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges 
költségek ésszerű mértékre szorítása  315 
3.4.1. Dologi károkhoz kapcsolódó költségek  316 
3.4.2. Személyi sérülésekhez kapcsolódó költségek   317 
3.4.3. Egyéb költségek  318 
4. A károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek 
magatartásáért felelős   319 
X. fejezet: Többek közös károkozása  320 
1. A közös károkozás fogalma   322 
1.1. Közös károkozás  322 
1.2. Amikor nem áll fenn közös károkozás  326 
2. A közös károkozás szabályainak alkalmazása a 6:524. § (4) bekezdése 
alapján: kumulatív és alternatív okozatosság  327 
2.1. Több egyidejű magatartás közül bármelyik önmagában is 
előidézte volna a kárt (konkuráló vagy kumulatív okozatosság) . 328 
2.2. Több egyidejű magatartás közül nem állapítható meg, hogy 
melyik okozta a kárt (alternatív okozatosság)   328 
3. Egyetemleges felelősség és a kár viselése a károkozók belső 
viszonyában   332 
3.1. Egyetemleges felelősség a károsult felé   332 
3.2. A károkozók egymás közötti elszámolása   334 
4. Az egyetemleges felelősség mellőzése  335 
4.1. Az egyetemleges felelősség mellőzése általában  335 
4.2. Az egyetemlegesség mellőzésének egy sajátos esete: 
a versenykorlátozást (elsőként) felfedő „kartelltag" mögöttes 
felelőssége  337 
Negyedik rész: KÜLÖNÖS DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉGI 
TÉNYÁLLÁSOK  341 
XI. fejezet: Felelősség fokozott veszéllyel járó tevékenységért   343 
1. A veszélyes üzemi felelősség alapkérdései   343 
1.1. A veszélyes üzemi felelősség célja  343 
1.2. A veszélyes üzemi felelősség viszonya a kontraktuális 
felelősséghez   344 
1.3. A veszélyes üzemi felelősség viszonya a felelősségbiztosításhoz   346 
1.4. A változások rövid áttekintése   348 
1.5. A veszélyes üzemi felelősség kizárása és korlátozása 
[6:535. § (3) bek.]  350 
1.6. Speciális elévülési szabály (6:538. §)  350 
2. A veszélyes üzem (fokozott veszéllyel járó tevékenység)   351 
2.1. A veszélyes üzem fogalmának általános jellemzői   351 
2.2. Jogszabály által veszélyes üzemnek minősített tevékenységek  352 
2.3. A bírói gyakorlatban kialakult esetcsoportok (veszélyes üzem) . .   354 
2.3.1. Gépjárművek  354 
2.3.2. Egyéb gépi meghajtású járművek  355 
2.3.3. Egyéb gépek, elektromos és motoros berendezések  355 
2.3.4. Vízlépcső, vízi erőmű, gázmű, bánya  356 
2.3.5. Fegyverek, mérgező, veszélyes és robbanóanyagok  357 
2.3.6. Fizikai munkák  358 
2.3.7. Szórakoztató eszközök és szolgáltatások  359 
2.3.8. Ami nem veszélyes üzem  359 
2.4. A 6:535. § (2) bekezdés utaló szabálya: az emberi környezetet 
veszélyeztető tevékenységgel okozott kár  360 
2.4.1. A környezeti károkra vonatkozó speciális szabályok   361 
2.4.2. Környezeti károk a bírói gyakorlatban  362 
2.4.3. A vörösiszap-katasztrófa kártérítési felelősségi kérdései  362 
3. A fokozott veszéllyel járó tevékenységből eredő kár  364 
3.1. Az okozati összefüggés kérdései, funkcionális veszélyfogalom   364 
3.2. A közúti járművek működéséből eredő kár  366 
3.2.1. Általános megállapítások  366 
3.2.2. Álló jármű veszélyes üzemi jellege  368 
3.2.3. Az „ajtónyitogatós" esetek  368 
3.2.4. Az „elgurulós" esetek  369 
3.3. Vasúti járművek működéséből eredő kár  370 
4. Mentesülés a felelősség alól: a működési körön kívül eső 
elháríthatatlan ok  371 
4.1. Elháríthatatlan ok  371 
4.2. Külső (működési körön kívül eső) ok  376 
4.3. Az elháríthatatlan külső ok és a 6:539. § (2) bekezdése szerinti 
rendellenesség összefüggése   379 
5. A felelősség alanya: az üzembentartó (6:536. 4)  381 
5.1. Az űzembentartó fogalma a bírói gyakorlatban és az új törvényi 
definíció  381 
5.2_ Esetcsoportok  384 
5.2.1. A gépjármű üzembentartója   384 
5.2.2. Repülőgéppel végzett vegyszeres gyomirtás  388 
5.2.3. Egyéb veszélyes üzemek üzembentartója   389 
5.3. Több üzembentartó: közös károkozók [6:536. § (2) bekezdés] .. .   391 
6. A károsulti közrehatás szabályai (6:537. 4)  392 
6.1. A károsult felróható közrehatása, a kármegosztás  392 
6.1.1. A felróható károsulti közrehatás szabályozása fokozott 
veszéllyel járó tevékenységgel okozott kár esetén  392 
6.1.2. A felróhatóság és mércéje  393 
6.1.3. A kármegosztás aránya  394 
6.1.4. A kármegosztás arányának korrekciója: 6:537. § (1) bekezdés 
2. mondat  396 
6.1.5. Az elhunyt hozzátartozó közrehatása   397 
a) A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja  397 
b) A Kúria álláspontja  398 
c) Állásfoglalás a Kúria álláspontja mellett  399 
6.2. Felróható károsulti közrehatás közlekedési „balesetekben"  400 
6.3. A közrehatás kérdése vétőképtelen károsult esetén, a gondozói 
közrehatás problémája [6:537. § (2) bekezdés]   403 
6.4. Veszélyes üzem és nem veszélyes üzemi felelősségi alakzat 
találkozása, kölcsönös károkozás, kármegosztás  404 
7. Veszélyes üzemek találkozása és az üzembentartók egymás közötti 
viszonya közös károkozásnál (6:539. §)  406 
7.1. A 6:539. § alkalmazása és szerkezete  406 
7.1.1. A veszélyes üzemek találkozása   407 
7.1.2. Az üzembentartók egymás közötti viszonya közös 
károkozásnál   408 
7.2. Felróhatóságarányos kártérítés, kárviselés [6:539. § (1) bekezdés]. .   409 
7.2.1. Kinek a felróhatósága?   409 
7.2.2. Gépjárművek ütközése  410 
a) Csak az egyik fél magatartása felróható   410 
b) Felróhatóság mindkét oldalon   411 
c) Egy gyakori kombináció: megengedett sebesség túllépése 
és elsőbbségadás elmulasztása  412 
d) További példák a gyakorlatból   415 
7.2.3. Gépjármű és vad ütközése  417 
7.3. A fokozott veszéllyel járó tevékenység körében bekövetkezett 
rendellenesség [6:539. § (2) bekezdés]   420 
7.3.1. A rendellenesség fogalma és esetei  420 
7.3.2. A rendellenesség kérdése vad és gépjármű ütközése esetén   422 
7.4. A saját kár viselése, illetve a harmadik személynek fizetett 
kártérítés egyenlő arányú viselése [6:539. § (3)—(4) bekezdés]  423 
Előszó, köszönetnyilvánítás, s néhány gondolat arról, hogy miről 
(és hogyan) szól ez a könyv  25 
Rövidítések jegyzéke  33 
Első rész: A KÁRTÉRÍTÉSI JOG ALAPKÉRDÉSEI   35 
I. fejezet: A kártérítési jog tárgya, funkciói és alapelvei   37 
1. A kártérítési jog tárgya és három kérdése: mikor, mit és hogyan  37 
2. A kártérítési jog funkciói   38 
2.1. Reparáció és prevenció (elégtétel?)  38 
2.2. Célkonfliktusok  43 
3. A kártérítési jog alapelvei  44 
3.1. A teljes kártérítés elve  44 
3.1.1. A teljes kártérítés elvének kialakulása  44 
3.1.2. A teljes kártérítés fogalma, tartalma   45 
3.1.3. A tartalommeghatározás buktatói   47 
3.1.4. A teljes kártérítés értékelése és kritikája, a korlátozása 
mellett szóló érvek  51 
3.2. A káronszerzés tilalma  54 
3.3. Individualitás   54 
3.4. Szabad rendelkezés a kártérítési összeg fölött   57 
3.5. Egyéb elvek és szempontok: méltányosság és szociális 
körülmények  58 
4. A kártérítési jog értékközvetítő szerepéről  61 
II. fejezet: A kontraktuális és a deliktuális felelősség viszonya   63 
1. A non-cumul (párhuzamos igényérvényesítési tilalom) fogalma 
és elvi jelentősége  63 
2. A szabályozás indoka az új Ptk.-ban  66 
3. A szabály gyakorlati jelentősége és hatása   67 
3.1. A szerződésben foglalt és arra irányadó felelősségi szabályok 
jelentősége   67 
3.2. A „fordított non-cumul": a deliktuális felelősség alkalmazása 
szerződéses viszonyokra   68 
3.3. A kontraktuális felelősség körébe „átkerülő" esetek   69 
4. A non-cumul klauzula körén kívül eső károkozások   73 
5. Az elhatárolási nehézségek és ezek megoldása: a 6:146.4 kiegészítő 
szabálya  76 
III. fejezet: A felelősség »alakítása" szerződéses úton, a felelősség kizárása 
és korlátozása   79 
1. A kontraktuális felelősség szabályozása a szerződésben   79 
1.1. A felelősség kizárása és korlátozása  79 
1.1.1. A felelősség kizárásának és korlátozásának általános szabálya 
(6:152. 4)   81 
a) A 6:152.4 tartalma, eltérések a korábbi Ptk.-hoz képest  81 
b) A 6:152. 4-ba ütköző felelősségkizáró és -korlátozó 
kikötések jogi minősítése  83 
c) A felelősségkizáró, -korlátozó klauzulák szövegezése  85 
1.1.2. A felelősség kizárásának és korlátozásának további szabályai 
a Ptk.-ban  86 
a) A jóhiszeműség és tisztesség elve, általános szerződési 
feltételek tisztességtelenségi kontrollja  86 
b) Fogyasztó és vállalkozó között létrejött szerződések 
tisztességtelenségi kontrollja  88 
c) A fuvarozó felelősségének kizárása, korlátozása   92 
d) Felelősségkizárási, -korlátozási tilalom a szálloda esetében   92 
e) Megengedett felelősségkorlátozás az utazási szerződésben  93 
1.2. A felelősség kiterjesztése   93 
2. A deliktuális felelősség szabályozása a szerződésben?   94 
2.1. A szerződő felek deliktuális kárigényei, amelyek nem tartoznak 
a 6:145-6:146. 44 hatálya alá  95 
2.2. Kizárólag potenciális károkozásokat és az azokhoz kapcsolódó 
kártérítési kérdéseket rendező megállapodás  96 
Második rész: FELELŐSSÉG A SZERZŐDÉSSZEGÉSSEL OKOZOTT 
KÁROKÉRT  99 
IV. fejezet: A felelősségi tényállások  101 
1. Szerződésszegés   101 
2. A kontraktuális felelősség alkalmazása, a 6:142. és 6:147. 
„tárgyi hatálya"   102 
2.1. A kontraktuális felelősség alkalmazásának egyes vitás kérdései  102 
2.1.1. Deliktuális felelősség alkalmazása az egészségügyi szolgáltató 
által a betegnek okozott károkra  102 
2.1.2. A gépjármű utasa: kontraktuális felelősség a veszélyes üzem 
helyett   102 
2.2. A kontraktuális felelősségre utaló szabályok  104 
2.3. A felelősségi tényállások további, kártérítésen túli alkalmazási 
esetei a szerződési jogban   105 
3. A kontraktuális felelősség tényálláselemei és a bizonyítási 
kötelezettség   107 
3.1. A szerződésszegés  107 
3.2. Az ok-okozati összefüggés  109 
3.3. Kár   111 
4. Kimentés a felelősség alól visszterhes szerződés megszegése esetén 
(6:142. 4)  111 
4.1. A kötelezett ellenőrzési körén kívül eső körülmény  112 
4.2. Előre nem látható körülmény  115 
4.3. A körülmény elkerülésének, illetve a kár elhárításának el nem 
várható volta   116 
5. Kimentés a felelősség alól ingyenes szerződés megszegése esetén 
(6:147. 4)  116 
5.1. Ingyenes szerződések  118 
5.2. Felelősség a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károkért  120 
5.3. Felelősség a jogosult vagyonában okozott károkért   120 
6. Eltérő felelősségi szabályok  121 
6.1. Szigorú felelősségi alakzat a dolog jogszerűtlen átengedése esetén: 
használati kötelmek és letét  121 
6.2. Ingyenes letét  123 
6.3. Szálloda felelőssége (6:369. 4)   124 
6.3.1. A szálloda fogalma   124 
6.3.2. A szálloda felelőssége a vendég dolgaiban bekövetkezett 
károkért   126 
6.3.3. A szálloda felelőssége értékpapírért, értéktárgyakért 
és készpénzért   129 
6.4. A nyilvánosság számára nyitva álló más intézmények felelőssége . .   132 
6.5. A vezető tisztségviselő (belső) felelőssége a jogi személlyel 
szemben  135 
6.5.1. A vezető tisztségviselő tevékenysége mint gondossági 
kötelem, a business judgement rule  136 
6.5.2. A felmentvény és a vezető tisztségviselő felelőssége  140 
6.5.3. A vezető tisztségviselő (belső) felelősségének kizárása 
és korlátozása  141 
6.5.4. Egyéb társasági jogi szabályok hatása a vezető tisztségviselő 
(belső) felelősségére  141 
6.5.5. Együttes képviseleti jog és a testületi ügyvezetés hatása 
a felelősségre; több önállóan eljárni jogosult ügyvezető   142 
6.6. Az utazásszervező felelőssége a nem vagy nem szerződésszerű 
teljesítésért  144 
6.7. Személyszállítás, fuvarozás, szállítmányozás  147 
6.7.1. Személyszállítás  147 
a) Légi személyszállítás  147 
b) Vasúti személyszállítás  149 
c) Közúti autóbuszos személyszállítás   149 
d) Vízi személyszállítás  150 
6.7.2. Fuvarozás   150 
6.7.3. Szállítmányozás  152 
7. Utaló szabályok a deliktuális felelősségre (6:144.4)   153 
7.1. Kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség 
a kontraktuális felelősség körében  154 
7.1.1. Szerződésszegés, illetve a kármegelőzési, kárelhárítási, 
kárenyhítési kötelezettség megszegése a károsulti oldalon  154 
7.1.2. A kármegosztás aránya  155 
7.1.3. A károsulti közrehatás és a kárenyhitési kötelezettség 
megszegésének esetei szerződésszegéshez kapcsolódóan   156 
7.2. Többek közös károkozása  160 
V. fejezet: Előreláthatósági korlát a kontraktuális felelősség jogában  162 
1. Az előreláthatósági korlát bevezetésének célja  164 
2. Az előreláthatósági korlát előkérdése: a tapadó és 
a következménykárok elhatárolása  165 
3. Az előreláthatósági korlát strukturális kérdései és viszonya más 
jogintézményekhez   169 
3.1. Ténykérdés vagy jogkérdés?   169 
3.2. Az előreláthatóság és a sérelemdíj viszonya  170 
3.3. Az előreláthatóság és az okozatosság viszonya  171 
3.4. Az előreláthatósági korlát mint diszpozitív szabály   171 
3.5. Az előreláthatósági korlát mint fokozatos szabály: mindent vagy 
semmit helyett többé-kevésbé  172 
4. Az előreláthatósági korlát gyakorlati alkalmazása: kinek, mikor 
és mit kell előrelátnia  172 
4.1. Kinek kell előre látnia a kárt?   172 
4.2. Mikor kell a kárt előre látni?   174 
4.2.1. Az előreláthatóság és a szerződésmódosítás   174 
4.2.2. Az előreláthatóság és az alanyváltozások   174 
4.2.3. Az előreláthatóság és a tartós jogviszonyok   176 
4.2.4. Az előreláthatóság referencia-időpontja és a vezető 
tisztségviselők felelőssége  177 
4.3. Mit kell előre látni?   179 
5. Esetcsoportok a Bécsi Vételi Egyezmény gyakorlata alapján 
és további támpontok   181 
5.1. A Bécsi Vételi Egyezmény gyakorlata   181 
5.2. További támpontok  184 
6. Szándékos szerződésszegés és teljes kártérítés  185 
VI. fejezet: Felelősség a közreműködőért   186 
1. A közreműködőért való felelősség indoka  186 
2. A közreműködőért való felelősség strukturális kérdései  187 
3. A közreműködő fogalma  188 
3.1. Ki mindenki közreműködő?   188 
3.2. Ki nem közreműködő?  191 
4. Felelősség a közreműködő igénybevétele esetén   194 
4.1. A jogszerű avagy jogszerűtlen igénybevétel   194 
4.2. A felelősség jogszerű igénybevétel esetén: „mintha maga járt 
volna el"  196 
4.3. Felelősség a közreműködő jogszerűtlen igénybevétele esetén  200 
5. A kötelezett megtérítési igénye közreműködőjével szemben  200 
6. Közvetlen deliktuális igényérvényesítés a közreműködővel szemben  201 
Harmadik rész: A SZERZŐDÉSEN KÍVÜL OKOZOTT KÁROKÉRT 
VALÓ FELELŐSSÉG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI   207 
VII. fejezet: A deliktuális felelősség strukturális kérdései, alkalmazása .... 209 
1. A deliktuális felelősség alkalmazása  209 
1.1. Elsődleges alkalmazás  209 
1.2. Másodlagos alkalmazás: a deliktuális felelősségre utaló szabályok 
a Ptk. könyveiben  209 
1.3. A deliktuális felelősség alkalmazása kontraktuális felelősség 
helyett   212 
1.4. Deliktuális igényérvényesítés szerződés esetén (a szerződő 
felektől különböző személyek kártérítési igényei)   213 
2. A deliktuális felelősség szabályozási struktúrája és elvei  214 
3. Hatálybalépés  215

Kártérítési jog

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Vélemények a könyvről

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

/

/

Kártérítési jog

Kártérítési jog

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Vélemények a könyvről

Hírlevél feliratkozás

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.