Kata, Katrin, Katinka

A legjobb ifjúsági és gyerekkönyv megírására hirdetett 1958-as irodalmi pályázaton nagy feltűnést keltett Alena Santarová regénye, amely a fiatal cseh írónő első nagyobb lélegzetű munkája. Főhőse a tizennégy éves Kata, érzékeny, az életben bizonytalanul tájékozódó lány, aki egy egészen közönséges nyári vakáció alatt megoldja élete első, alapvető problémáit. A mindennapos történet megírásának módja annyi ötletességről, olyan finom ízlésről, a serdülőkor pszichológiájának oly tökéletes ismeretéről, szerkesztési és stilisztikai biztonságról tesz tanúbizonyságot, hogy szerzője méltán megérdemelte a bíráló bizottság, majd az ifjú és felnőtt olvasóközönség elismerését. Santarová lendületesen, minden fölösleges oktatgatástól és moralizálástól mentesen nyúl a serdülő korú fiatalok, főként a lányok égető problémáihoz. Kata - egyelőre még öntudatlanul - harcol jövőjéért, jövőbeni életfelfogásáért, társaihoz, a közösséghez való viszonyulásáért. Harcol a nyegle, félresiklott ifjú óriások, a jampecek rá gyakorolt befolyása, a fölényesség, a társaitól való egészségtelen elkülönülés, a lustaság, a renyheség ellen. Az írónő őszinte, igazi emberi légkört teremt főhőse köré, csodálatosan élő, plasztikus felnőtt- és gyerekfigurákkal népesíti be történetét, melynek lüktető elevensége az első betűtől az utolsóig leköti az olvasó érdeklődését. Santarová ötletekkel, finom humorral fűszerezi az élet mindennapos történéseit, s az egyszerű mesébe szerencsés kézzel visz drámai fordulatot, beleszőve Kata nagyanyjának gyermek- és ifjúkoráról szóló emlékeit. Szembeállítja a múltat a mával, amikor - a múlttal ellentétben - csupán az egyén akaratától függ, mivé lesz az életben, milyen pályát választ. S éppen ez, a nagymama elbeszélése, miként küzdött egyetlen célja eléréséért, majd nehéz és küzdelmes harcok után miként volt kénytelen lemondani róla, a könyvnek ez a legmegkapóbb része segíti hozzá Katát, hogy megtalálja a helyes utat.

Mutass kevesebbet