Katonaetika

Két vesztes háború után, a trianoni és a párizsi békediktátumokat követően Magyarország elveszítette területének kétharmadát, és magyar lakosságának egyharmada került más államok impériuma alá. Közel fél évszázad hosszán idegen hatalom megszállása alatt életünk. Több mint hetven éve tart az etnikai tisztogatás a velünk szomszédos országokban. Magyarország ma független állam, de az idegen elnyomás és az idegen ideológiai befolyás megosztotta a nemzetet. A hadsereg a társadalom szerves része. A honvédségben tetten érhető mindaz, ami a mai magyar átalakuló társadalomban tapasztalható. Sőt, a szolgálat sajátossága következtében az erkölcsi követelmények itt még szigorúbbak és a megújulás sürgetőbb, mint a polgári életben. A magyar történelemben a nemzetietlen közszemlélet már számos tragédia szülője volt. Az egyik legszembeszökőbb példa erre az első világháborút követő Tancásköztársaságnak a haza védelmét föladó katonapolitikája, melynek tragikus következménye az ország akadálytalan földarabolása, melynek tragikus következménye az ország akadálytalan szenvedése. E tragédia mélyén az erkölcsi és szellemi meghasonulás, a nemzeti tudat és a közösségi érték feladása volt a meghatározó, aminek a veszélye ma is ott kísért az új nemzedék etikátlan képviselőinek magatartásában. E veszély elhárítási szándéka indokolja e könyv megírását. Meggyőződéssel valljuk, a nehézségeken akkor tudunk úrrá lenni, ha sikerül alapvető kérdésekben összefogást teremtenünk. Ezt a nemzeti összefogást kívánja szolgálni könyvünk is.

Mutass kevesebbet