Kedves csirkefogók

Steinbeck nagy író, akkor még volt hitele és rangja a Nobel-díjnak. Vannak ilyen kiemelkedő írók, akiknek a világlátása nem hibátlan, sőt, elég nagy tévbedéseik voltak, de tudtak írni. Nagyon tudtak írni. Ilyen remek munkája a Kedves csirkefogók, a Kék öböl, az Érik a gyümölcs, és minden más regénye, amelyik az emberi mikróvilág jelenségeit írja le. A szélesebb társadalmi kérdéseket nem mindig látja jól, az ontológiai kérdéseket fel sem teszi. De mégis nagy író, a részleteket hajszálpontosan ábrázolja. Aki a kisvilágra kíváncsi, olvassa el a műveit.

Ebben a regényben új kedvencre találtam: a szívembe zártam Dannyt és csirkefogó barátait, élveztem olvasni életük epizódjait, amelyeket az író szeretetteljes humorral formált meg. Nem véletlenül volt ez az első regény, amellyel Steinbeck igazán komoly sikert ért el. Az 1. világháború utáni Kaliforniában játszódik, s megismerhetjük, ahogyan ez a csoport létrejön, majd felbomlik. Találónak tűnik a "kedves csirkefogó" elnevezés a címben, mert az író humorral alkotja meg a történéseket, a szereplőkben egyszerre van meg valamiféle naivitás és furfangosság és esetlenség is. Az hoz fordulatot, hogy Danny házat örököl, és már nem folytathatja korábbi életét, és barátait sem hagyhatja, hogy így tegyenek. Egyszerre mókás és elgondolkodtató regény, amely a tragikumot sem nélkülözi. Kiváló olvasmány, érdemes elolvasni!

Steinbeck műve a paisanókról szól és nem éppen hétköznapi kalandjaikról. Ezek az emberek próbálják élvezni az életet, saját szabályok szerint élnek, gyakorlatilag a törvényen kívül, de mégis nagyon emberiek. A történet nagyrészt humoros kalandokat ír le, az elején szinte modern meséket idéző stílusban, később azonban egyre komolyabb, időnként tragikusabb események történnek. A stílus azonban konzisztensen könnyed, mégis megfelelő súlyú, ezzel érdekessé, gördülékennyé téve az olvasást.