Kék-szürke tragédia

Mayflower ​kakukktormát, havasi kankalint vagy galagonyát jelent az angol nyelvben. Ma már igen nehéz lenne megmondani, hogy a három virág közül melyikrõl keresztelték el a törékeny Mayflower vitorlást, amely a Zarándok Atyák első csoportját szállította Amerika földjére az óceán túlsó partjáról. A szűz területek meghódítói 1620. szeptember 6-án érkeztek. Százan indultak a brit szigetekről, és 102-en érkeztek: a háborgó tengeren két csecsemő született. A „Mayflower family” tagjának, leszármazottjának lenni olyvasfajta rangot jelent Amerikában, mint dzsentrinek lenni a régi Magyarországon. Ők, leszármazottjaik, valamint az új telepesek alapították a 13 angol gyarmatot, és függetlenségi harccal az Amerikai Egyesült Államokat, az Uniót. Hét vörös és hat fehér csillag ragyogott az új lobogón: a tizenhármak jelképe. Fényes jövő várt a tizenhármak szövetségére. Függetlenségi Nyilatkozatot és alkotmányt dolgoztak ki, s a versailles-i palota termeiben a világ legnagyobb tengeri hatalma, Nagy-Britannia kénytelen-kelletlen elismerte függetlenségüket. Senki sem gondolt rá, hogy egyhamar – 1861–1865-ben – kegyetlen viszály, testvérháború támad abban az országban, amely elsőként űzte el gyarmati kormányzóit. Könyvünkben erről a véres polgárháborúról és előzményeiről van szó. Az amerikai polgárháború centenáriumán joggal fordul az érdeklődés a nevezetes polgárháború felé, amely a szó szoros értelmében forradalmi háború volt. Az olvasó ebből az olvasmányosan megírt, szinte regényszerűen izgalmas kötetből megismerkedik a régi, XIX. századi Amerikával, a polgárháború társadalmi és politikai előzményeivel, diplomáciai hátterével, lefolyásával, s a könyvet elolvasva jobban megérti a mai Amerika sokarcúságát.

Mutass kevesebbet