Kémiai és genetikai biztonság a mezőgazdaságban

A Környezettudományi Központban több mint egy évtizedes működésének szinte a teljes időszaka alatt a fenntartható mezőgazdasági és vidékfejlesztési programunk keretein belül kiemelten foglalkoztunk az élelmiszerek kémiai szennyezésének problémájával. Figyelmet fordítottunk a „rejtett éhség"-nek nevezett jelenségre is, amikor nem az élelmiszer mennyisége, hanem az úgynevezett tápláló hatása romlik le, elsősorban az intenzívnek nevezett gazdálkodás miatt. Figyelmünk kiterjedt az olyan új, kétes és bizonytalan eredményt hozó eljárások alkalmazására is, mint a génmódosítások. A tevékenységünk részben kutatómunkát, illetve publikációk közreadását jelentette, és részben nemzetközi szervezetekben és fórumokon való részvételt A térségből elsőként csatlakoztunk a Pesticide Action Network európai szervezetéhez, a PAN Europe-hoz. Ugyancsak évek óta tagja vagyunk az International POPs Elimination Network-nek, az IPEN-nek. Idehaza az Európai Uniós jogharmonizáció fontos részének tekintettük, hogy ennek keretében változzon a peszticidek magyarországi engedélyezési rendszere is. A környezetvédő civil szervezetek 2004. évi Debrecenben tartott Országos Találkozójának felhatalmazása alapján 2004. március 30-án levélben fordultunk az illetékes állami szervekhez. A levél az álláspontunk összefoglalását is tükrözte: "Magyarországon alacsony a peszticidekkel kapcsolatos környezeti tudatosság. Holott a szermaradványok, különösen a lassan lebomló, ún. POPs-ok (Persistent Organic Pollutants - L.F.) maradványai jelentősen károsítják az élőszervezetek immunrendszerét, hormonháztartását, rákkeltő hatásúak és fejlődési rendellenességet idézhetnek elő. Az embereknél a tíz év alatti gyermekek és a termékenységi korban lévő nők a legveszélyeztetettebbek. Magyarország élen járt a legveszélyesebb szerek betiltásában, sőt vannak olyan szerek, amelyek használatát Magyarországon nem is engedélyezték. A korai betiltás ellenére még mindig megtalálhatók a talajainkban, így bekerülhetnek és be is kerülnek a táplálkozási láncba. Egy közelmúltban végzett felmérés szerint háromszáz tonna lejárt határidejű elfekvő növényvédő szer készlet van, amelynek kb. egyötöde POPs. A rendszerváltás után a pénzhiány miatt jelentősen lecsökkent a vegyszerek, köztük a növényvédő szerek használata is. Azok az árutermelő gazdaságok azonban, amelyeknek van pénzük, továbbra is sok peszticidet használnak, annyit, mint a rendszerváltás előtt. A másik igen súlyos probléma, hogy a fejlett országok sorában nincs egyetlen olyan ország sem, mint Magyarország, ahol olyan magas lenne az illegális, tehát nem engedélyezett növényvédő szerek használata.

Mutass kevesebbet