Sopron Megyei Jogú Város polgármesterének előszava
Kedves Olvasók!
Előszó megírására felkérés elhárításáról még nem hallottam. A feladat ugyanis több mint megtiszteltetés, a felkért személyiségének is egyfajta elismerés. Kiváltképp, ha olyasvalaki kér rá, akitől a személyes ismeretség és annak fokának történeti előzménye, a barátság tartalmi része tulajdonképpen szinte sugallta azt az apró belső vágyamat: hadd legyen nekem is valami közöm e könyvhöz, hadd szóljak én e jeles alkalommal, de jó lenne, ha Derszib Eti erre engem kérne fel!
Most itt van, próbálkozhatok összerakni mindazt a szépet, okosat, amely kusza gondolatok részleteiben kavarog, és nem könnyen rendeződik olyan kristálytisztán egyenes vonallá, mint például hősnőnk ugyan kitérőktől és fordulatoktól aligha mentes, de egészében mégis csak egyértelmű művészi pályafutása. Arról az öt esztendő híján öt évtizedes életörömről beszélek, amely főként az impresszionizmus irányvonala mentén hatott az alkotó lelkivilágára, mindegy, hogy éppen Sopron, Nagycenk vagy éppen francia lakóhelyi illetőséggel. A lényeg a kiteljesedett lelki tisztaságot a fény eszközeivel kifejező báj, amely a szív művészetévé varázsolta a festészetet. Ahogy a művész találta meg gyarapodó munkásságában önmaga lényegét, úgy találjuk meg mi, csendes szemlélők képeiben a megnyugvást, a békét, amelyre oly sokszor vágyunk rohanó jelenünkben.
Örülök, hogy mindennek e soraimmal kifejezési formát adhattam. Mint ahogy örülök mint polgármester annak a szellemi és művészeti gyarapodásnak, amelyet Derszib Eti remélhetően még sokáig nem csökkenő alkotókedve juttatott Sopron városának. Örülök, hogy a család jóbarátjaként lehettem tanúja Eti és Balázs lelkesedésének, szorgalmának, akaratának. Tanultam is életfilozófiájukból, loptam is abból az életkedvből, amely számos találkozásunk során zökkentett ki az irodai munka egyhangúságából.
Úgy gondolom, tiszta szívből fejezhetem ki részükre mindezért elismerésemet és köszönetemet. Ajánlom őszintén olvasásra kettejük könyvét mindazoknak, akikben él az igény a tiszta művészet iránt, és nem sajnálnak időt a mindennapok taposómalmában egy kis megállásra, az élet múló és múlhatatlan dolgai fölötti elmélkedésre. Meglátják, az olvasás élményén túl sem lesz hiábavaló fáradozás.
Sopron, 2006. június 15.
Walter Dezső polgármester
Magyarné Derszib Eti bevezető szavai
Férjemmel, Magyar Balázzsal sokat töprengtünk azon, hogy milyen külső formában és stílusban jelentessük meg ezt az albumot. A kiadvány jellegéből adódik, hogy egy festő albumának zömében képeket kell tartalmaznia, nem pedig végeláthatatlan esztétikai szövegáradatot. Abban is egyetértettünk, hogy a szöveg ne csupán unalmas és elcsépelt sablonú életrajzi adatokat tartalmazzon, hanem inkább próbáljuk meg az olvasót olyan hangulati környezetbe varázsolni, amilyenben a festmények születtek.
40 év folyamán, persze sok minden megtörténik az emberrel. Úgy döntöttünk azonban, hogy olvasóinkat főleg csak életünk vidámabb oldalával igyekszünk megismertetni, és remélhetőleg nem untatni. Ezért terveink szerint számos velünk megtörtént anekdotát szándékozunk az albumba beszerkeszteni. Úgy reméljük, ezeken keresztül jobban érzékelhető az a fajta alkotói környezet, amelyben a bemutatott képek születhettek, mint bármilyen esztétikai és színdinamikai okoskodás nyomán.
A figyelmes olvasó már eddig is megfigyelhette, hogy magamról leginkább csak többesszámban beszéltem. Kérem, ne gondolják, hogy ez valamiféle tudathasadás, vagy fennhéjázó fejedelmi többes! Ennek oka egyszerűen az, hogy mi férjemmel, házasságunkat a klasszikus „egy test, egy lélek" értelmezésben kötöttük és éljük meg. Még csak 28 éve...
Fentiekből következik, hogy ha Balázs ugyan egy később ismertetésre kerülő eset kivételével soha nem ragadta ki kezemből az ecsetet, önfeláldozó munkájával szinte minden képemben benne van. Az alkotó hangulat és körülmények megteremtésével, kényelméről és sokszor saját személyes érvényesülési lehetőségeiről való lemondásával mindent az én festői kiteljesedésem lehetőségének vetett alá. Mindig mondogatta, hogy ha már mindkettőnk kitörésének kivitelezéséhez nincs elég energiája, legalább az én eddig már elért eredményeimet nem engedi kárba veszni. Kezdetben mamámmal vállvetve később, Mama ereje fogytával, csakis az ő maximális támogatását élveztem a festői érvényesülésemhez szükséges fizikai és lélektani kondíciók megteremtésében.
Ennek az albumnak szerkesztése, és kísérő szövegének a jelzett koncepció szerinti megírása, sem egy festőnek való felkiáltással, feladat. Balázs, Te csak fessél Anyuska!
Ezt is magára vállalta. Természetesen azzal, hogy mindent megbeszélünk, valamint én felhatalmazom, hogy a megbeszélteket akár engem megszemélyesítő stílusban is nyomdakész formátumba öntheti.
Egyikünk sem nyargalászott eddig a szent PEGAZUS hátán. Ezért előfordulhat, hogy ezirányú törekvéseink nem aratnak osztatlan sikert. Ezért, már előre is elnézést kérünk főleg a szakavatott tollforgatóktól, de mindenkitől, aki úgy érzi, mondanivalónkat kellemesebb irodalmi stílusban is össze tudná foglalni. A továbblapozás lehetősége mindenesetre fennáll, és nagyon reméljük, hogy a közölt képek nagy része nyújt némi kárpótlást az elszenvedett irodalmi inzultus fejében.
Kérem, fogadják albumomat olyan szeretettel, mint amilyennel én azt Önök elé tárom!
Mutass kevesebbet
Vélemények a könyvről