Kérdések és válaszok a Rákosi-korról 1949-1956

Miért volt háborús helyzet a déli határon? Meddig tartott az éberségi hisztéria? Mit értek a tanácsi választások? Volt-e kémháború az imperialistákkal? Kik a Ratkó-gyerekek? Hogyan élt a falusi ember? Ki volt a magyar mozisztár? Min nevettek az emberek? Honnan hová jutott el a Petőfi Kör? Milyen egy zenei diktatúra? A Kérdések és válaszok sorozat e kötete közel 130 kérdésben igyekszik feleleveníteni az 1949-1956 közötti éveket Magyarországon, amelyről mindenkinek a sötét sztálinizmus, a kíméletlen terror, a padlássöprés, a kitelepítés, a munkatáborok, a koncepciós perek, a vezérkultusz jut eszébe - és a teljes szovjet nagyhatalmi kiszolgáltatottság. Ha pontosak akarunk lenni, akkor az 1949-1953-as kemény szűk öt esztendőt el kell választani az 1953-1954-es olvadás idejétől. Nagy Imre új szakasznak nevezett miniszterelnöksége idejére a széles körű amnesztia, a büntetőtáborok felszámolása, a parasztság kizsigerelésének megszüntetése és számukra nagyobb önállóság biztosítása, az életszínvonal szerény emelése, a személyi kultusz eltűnése volt a jellemző. Nagy Imre távlati célja egy agrárcentrikus, jóléti szocializmus kialakítása volt. 1955-ben Rákosi szovjet segítséggel visszatért a hatalomba, de már képtelen volt teljhatalmú befolyását újra megszerezni.A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kongresszusát és Hruscsov Sztálin-beszédét követően Rákosi végleg elvesztette a belpolitikai folyamatok feletti uralmát. Gerő Ernő vette át az irányítást, és tett kísérletet a rendszer megmentésére. A hatalom erkölcsi és politikai hitelét azonban képtelen volt visszaszerezni. Ellenkezőleg, mélyült a válság. Érlelődött a forradalom.

Mutass kevesebbet