Kerekecske, gombocska...

A zene az emberiség univerzális nyelve. Mindenki beszéli. Ma nem ismerünk a földkerekségen olyan kultúrát, amelyben a zene valamilyen módon ne lenne jelen. A zenéhez való viszonyunkat mindenekelőtt anyánk szívdobogásának az emléke alakítja. Elias Canetti a ritmus ősélményét az anya járása okozta ringatásban találja meg. Eichenberger megfogalmazásában a ritmus az összetartozás akusztikus kifejeződése. Ezért is szól a zene legfőképpen az érzelmeinkhez. A zene nem csupán az embereket köti össze, de népeket, kultúrákat is, közös élményt nyújt. Áthatol minden határon. Számos vizsgálatból ismerjük a zene, a ritmus személyiségfejlesztő hatását. Összehasonlító vizsgálatok szólnak arról, hogy a rendszeresen zenét hallgató gyermekek csoportjából harmonikusabb, értelmileg is fejlettebb gyermekek kerülnek ki a kontrollcsoporthoz képest. Ugyancsak vizsgálatok bizonyítják, hogy a zene hallgatása és a ritmusára történő mozgás még kedvezőbben befolyásolja az agy fejlődését, mint maga a passzív zenehallgatás. A könyv, amit az olvasó most a kezében tart, ezekre a felismerésekre alapozódott. A szerző elmélyült munkát végzett, kiváló zenepedagógus, gyűjteménye megfelel a legkorszerűbb ismereteknek. Jó szívvel ajánlom minden szülőnek. Dr. Raffai Jenő pszichológus két gyermek édesapja Előszó: Kedves Szülők! Évek óta vezetek Budapest különböző pontjain zeneóvodát, melynek több száz gyermek zenei fejlődését kísérhettem figyelemmel. A zeneóvodai foglalkozásokon a gyermekek szüleikkel együtt vesznek részt, mert a gyermekek számára az együttlét biztonságot nyújt. Az együtt játszás hatására az anya-gyermek kapcsolat elmélyül, és felhőtlen kikapcsolódást biztosít. A zene tartalma az érzelmekre hat, melynek élvezetét fokozza a gyermeknek a szülőhöz fűződő személyes kapcsolata. A gyermek a zene hatására érzelmileg kiegyensúlyozottá válik, a pozitív érzelmi hatású dalok, mondókák, játékok oldják a belső feszültséget. Sokszor tapasztaltam, hogy a foglalkozások alatt a szülő és gyermeke milyen érzelmi közelségbe kerül, hiszen a rohanó mindennapokban esetleg nincs idő ilyen koncentrált együttlétre. Pszichológusok azt állítják, hogy a gyermekek 3-7 éves korukig a legfogékonyabbak a zenei képességfejlesztésre, ez a képesség fejlesztés híján örökre elveszhet. Vajon mit veszíthetünk? A magyar népi mondókák segítik az anyanyelv elsajátítását, a szókincs bővülését, a beszédhibák javításában nagy szerepük van, fejlesztik a ritmusérzéket. Minden mondóka és dal mozgáshoz kötött, mely által a mozgáskoordináció javul, a figyelem időtartama fokozatosan kitolódik. A sok-sok megtanult mondókán és dalon keresztül fejlődik a memória és a képzelőerő. Kedves Anyukák és Apukák, ne hagyjátok ezeket az értékes lehetőségeket elveszni! Az én célom a zene megszerettetése, és a zenére nyitott fogékony és értő felnőttek nevelése. A könyv azért készült, hogy segítse a szülőket abban, hogy egy-egy mondókához, dalhoz készen kínálja a hozzá kapcsolódó mozgást, játékot. Sok sikert és örömteli együtt játszást kívánok!

Mutass kevesebbet