Keresztury Dezső (1904–1996) író Babits Mihály személyes ismerősének saját kézzel írt, két oldal terjedelmű visszaemlékezése a Babits-házaspár vitáinak és a korabeli irodalmi életnek számos részletével – Belia György (1923–1982) szerkesztőnek.

[Kézirat] Keresztury Dezső (1904–1996) író, irodalomtörténész, a Nyugat második nemzedéke esszéírójának, Babits Mihály személyes ismerősének saját kézzel írt, két oldal terjedelmű visszaemlékezése Babits Mihály beszélgetőfüzetei kiadása előtt a jegyzetanyag kapcsán felmerült kérdések kapcsán, a Babits-házaspár vitáinak és a korabeli irodalmi életnek számos részletével – Belia György (1923–1982) Babits-kutató, szerkesztőnek. Kelt: Budapest, 1978. szeptember 4. Egyetlen levél, mérete: 270x200 mm, 58 beírt sor. Keresztury Dezső esszéíró Babits Mihály személyes ismerőse volt. Alakja megjelenik Babits Mihály beszélgetőfüzeteiben is, amelyet a nagybeteg költő hangja elvesztése miatt írt, dokumentálandó a dokumentálandókat. A feljegyzések csupán egy félig lejegyzett telefonbeszélgetéshez hasonlítanak, hiszen Babits kérdéseire és felvetéseire a válaszok élőszóban hangzottak el, így az egyes utalások megfejtése olykor emberpróbálónak bizonyult a beszélgetőfüzeteket kiadó Belia György számára. Pontosító célú visszaemlékezésünk írója, Keresztury Dezső akkoriban – a Nyugat számára írt számos kritika után – már a Pester Lloyd kulturális rovatvezetője volt. Visszaemlékezésében beszámol egy, a Babits-házaspár számára rendezett költészeti est részleteiről, Babits feleségének, Török Sophie-nak költői helyzetéről, a költőnői és költőfeleségi pozíciók dilemmáiról, egy igen kellemetlen női perpatvarról, továbbá Babits vendégeinek, beszélgetőpartnereinek egy részét – egykori jelenlevőként – azonosítani próbálta. Néhány részlet: „A beszélgető-füzetek bejegyzéseivel kapcsolatban arra emlékszem, hogy Cs. Szabó László kért fel arra az előadásra, amelynek címe talán Két ember vagy Két költő-házaspár lett; Cs. ajánlotta a két embert – Ilonka [Babits felesége] mellette, Mihály ellene volt. Ilonka akkor is teljes lázadásban az ellen, hogy ő csak Mihály felesége: hogy ő költőnő. Ennek sok nyoma van mindkettejük verseiben. […] Az Amália-Tödör név egy akkor nagy port kavart gyilkosságra vonatkozik; Ilonka szörnyülködött rajta, de összezavarta a dolgot, Mihály igazította helyre. […] Azt hiszem, a „nőköltő” Browning-néra vonatkozik […], de lehet, hogy Kóczián Katalinra, aki akkor már ismerte Ilonkát, és […] akkoriban írt egy szonettkoszorút. […] Ennyi jut eszembe most; de ennyi talán elég is. Az előadás egyébként nagyon meghatotta őket. […] Örülök, hogy Te csinálod a kiadást; vigyázz Ilonka bejegyzéseire; ő is emlékezetből írt, nem mindig pontosan. […] Jó munkát, sok türelmet kíván öreg atyai barátod: Dezső.” A levél írója és címzettje, Keresztury Dezső és Belia György az együttműködést már jóval korábban kezdte: közösen dolgoztak a tízéves Babits-szilenciumot megtörő 1959-es Babits-válogatáson. A számos visszaemlékezőt bevonó, hatalmas filológiai munkának számító beszélgetőfüzet-kiadására 1980-ban került sor, két kötetben, Belia György szerkesztésében. Tökéletes állapotú levél, hajtogatva, Keresztury Dezső által megcímzett, postabélyegzett borítékban.

Kiadás éve:

1978

Kiadás helye:

Budapest

Kötés típusa:

egyetlen lap, borítékban

Terjedelem:

1

Nyelv:

magyar

Méret:

Szélesség: 20.00cm, Magasság: 27.00cm

Kategória:

Kézirat

Papírrégiség Levél

Irodalom szépirodalom Naplók, levelek