Két regény

Rideg Sándor két szervesen összetartozó, önéletrajzi fogantatású regényében gyermek- és ifjúkorának küzdelmes éveit idézi fel. A Tűzpróba arról a szegény sorsú gyerekről szól, aki öt elemi után cselédsorba kényszerülvén a gyerekkori kalandozások, játékok után csakhamar a felnőtteket is próbáló életet éli. Az első világháború idején - mikor apját behívják katonának - ő lesz a család kenyérkeresője tízegynéhány éves fejjel. Számára az igazi "tűzpróba" a Tanácsköztársaság időszaka, a harcok, melyeknek ő is részese. Tizennyolc éves, amikor regénybeli története véget ér: menekülni kényszerül sok más társával együtt. A második regény, a Sámson az ellenforradalmi korszakban játszódik. A forradalom bukása után menekülő Sámson a fővárosba kerül, alkalmi munkákból él, beáll matróznak, külföldre is elvetődik. Visszatérve Magyarországra gyári munkás lesz, bekapcsolódik a munkásmozgalomba. Amikor a hatóságok fölfedezik a párt titkos nyomdáját, őt is letartóztatják; vallatják, megkínozzák, de sikerül kiszabadulnia. Sámson sok hányódás során érik olyan emberré, öntudatos munkássá, aki a megpróbáltatások hatására sem veszti el hitét, reményét, szenvedélyesen keresi a szegények igazát és az élet megváltoztatásának lehetőségét. A Tűzpróbá-t és a Sámson-t az élményanyag gazdagsága, a sorokban mindig érezhető személyesség, az ellenállhatatlanul eredeti humor és a kivételes mesélőkészség izgalmas és feledhetetlen olvasmánnyá teszi.

Mutass kevesebbet