Kettős mérce / Csapdában / Kékvérű kémnő

Jeffrey Archer: Sokan úgy tartják, hogy Archer élettörténetéből regényt lehetne írni. Huszonkilenc évesen parlamenti képviselő lett, aztán egy befektetése miatt félmillió font tartozást halmozott fel. Harmincnégy évesen eltökélte, hogy kifizeti a hitelezőit, és nekiállt, hogy megírja az első regényét. Attól kezdve Archer szinte minden évben írt egy könyvet, és így jellemzi saját munkamódszerét: - Az az elméletem, ha engem izgat, hogy mi lesz a következő oldalon, jó esély van rá, hogy az olvasó is hasonlóképpen érez majd. // JOHN GRISHAM: Miután szerény sikerrel megjelent a Ha ölni kell című regénye, Grisham írt egy fiatal ügyvédről, aki elcsábul egy neves jogászcéghez. A cég hétmillió példányban kelt el, a bestsellerlisták élére röpítette a harminchat éves ügyvédet, és filmet is készítettek belőle. Grisham feladta a praxisát, és minden idejét az írásnak szentelte. Az évek során néha eltért a bevált recepttől, de huszonegyedik könyve, a Csapdában ismét azt kínálja rajongóinak, amit leginkább szeretnek a regényeiben. // Rhys Bowen: Rhys Bowen (írói álnév) gyermekkönyveket kezdett írni, aztán történelmi regényeket. Amikor lankadt az írás iránti lelkesedése ezeken a területeken, elhatározta, hogy krimiket fog írni, méghozzá különleges környezetben. - Számomra a helyszín kiválasztása fokozhatja a feszültséget. Ha a főszereplőm sötét sikátorokban bolyong, az olvasó feltételezheti, hogy valamilyen veszély leselkedik rá. Amúgy a Kékvérű kémnő olvasói örülhetnek, mert már készül a második Georgie-történet - árulja el Bowen.

Mutass kevesebbet