Kézművesség - népművészet

Domonkos Ottó: Kézművesség - népművészet (A Soproni Múzeum állandó néprajzi kiállítása) 1. A múzeum és a néprajzi gyűjtés vázlatos története A Soproni Múzeumot 1867-ben alapította a „Történészed és Művészeti Egylet", a városi polgárság vezető rétegének, értelmiségének kezdeményezésére. Az Egylet létesítésének gondolata évekkel korábbi, de a kiegyezés előtti években ennek megvalósítása lehetetlen volt. Ezt követően az első alapítás a soproniaké, majd 1868-ban a pozsonyi, nyíregyházi, kiskunfélegyházi múzeumok követték, és ezzel megindult országszerte a múzeumegyletek, régészeti társulatok létrehozása, a történeti, nemzeti múlt feltárásának és bemutatásának áradata. Ezek jelentősen hozzájárultak a lokálpatriotizmus megerősödéséhez, kibontakozásához, a hazaszeretet történeti tényeken nyugvó fejlődéséhez. Városunk ez irányú törekvéseit, eredményeit „A 125 éves Soproni Múzeum" című kiadványunk foglalja össze. (vö. SSz. 1993, 187-188 ). A múzeum vezetését 1898-tól a levéltárigazgató (Kugler Alajos) látta el. A Soproni Múzeum „Néprajzi Osztályát" 1900-ban tervezte meg Bunker Rajnárd tiszteletbeli múzeumőr. Megvalósítására 1901-ben került sor az ún. új városháza (1896) második emeletén, ahol a múzeumi gyűjtemények helyet kaptak egy állandó kiállítás megrendezésére. Itt a régészeti és várostörténeti emlékek mellett, a város polgársága életformáját rekonstruáló szobával egyidejűleg a környék magyar-német-horvát falvainak parasztsága egy-egy tisztaszobáját rendezte be. Ezzel példát adott országosan is, de utódainak is a követendő természetes, egészséges szemléletről. A Soproni Múzeum hamarosan helyhiánnyal küszködött a gyarapodó régészeti és néprajzi gyűjtések következtében. így került sor egy csődbe jutott nagykereskedő család nyári villájának megvételére 1907-ben, melynek 160000 korona vételárából az (időközből Régészeti Társulattá alakult) egylet csak 60000 forintot volt képes vállalni, a többit a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége adta támogatásként. Az épület hasznosításának terveiben egy „Kultúrpalota" eszméje szerepelt, amelyben egy második emelet ráépítésével a városi könyvtár is helyet kapott volna. A pénzszűke azonban csak a földszint múzeumi célú átalakítását tette lehetővé. Az 1890-ben, a bécsi Hoffer Ottó építész tervei szerint elkészült központi fűtéses épület római villa alaprajzát vette mintául, télikerttel bővítve.

Mutass kevesebbet