Kínai asztrológia

Immár több mint 5000 éves múltra tekint vissza a kínai asztrológia, a jövendölésnek ez a távol-keleti művészete, mely az emberek jellemét és sorsát a Holdévek alapján próbálja kifürkészni. A ciklus tizenkét állat nevét viseli. Egy késői legenda szerint a Buddha egy napon magához hívta a Föld valamennyi állatát. Az első szóra azonban csak tizenkettő jött: először a patkány, majd a bivaly, a tigris, a nyúl, a sárkány, a kígyó, a ló, a kecske, a majom, a kakas, a kutya és utolsónak a disznó. A megvilágosodott azzal jutalmazza őket, hogy mindegyiküknek ajándékozott egy esztendőt, amelyet azután kedvükre alakíthatnak. Így jött létre az a tizenkét éves ciklus, amit kínai asztrológiai néven ismerünk. Ez a legenda úgy hangzik, mint valami kedves mese, elsősorban azért, mert az asztrológiának ez a válfaja jóval a nagy vallásalapító születése előtt már kialakult. De tény - és ezt az ősi kínai asztrológiai emlékek is bizonyítják - mielőtt a tizenként éves ciklusra átálltak volna, a Hold-állatövnek huszonhét képét tartották számon. És ezek is egy-egy állat uralma alatt álltak. A Hold-évek január és február közepe táján kezdődnek. A kínai asztrológia a horoszkóp kiszámításánál az éves cikluson túlmenően figyelembe veszi az öt elemet: a vizet, a fémet, a tüzet, a fát, a földet és ezeket egy-egy bolygó tulajdonságaival ruházza fel. A víz megfelel a Merkurnak, a fém a Vénusznak, a tűz a Marsnak, a fa a Jupiternek és a föld a Szaturnusznak. Megkülönböztetik továbbá a pozitív, férfias és a negatív, nőies hatásokat, a Yangot és a Yint, valamint a születés kettős óráját.

Mutass kevesebbet