Kincsvadászok

Elizabeth ​Lowell csodával határos módon alkot feszültségből, kalandból és érzékiségből olyan aranyat, amely a New York bestsellerlistájára is felkerül. És legújabb, tizennégy karátos remekműve igazán hátborzongató. Egy öregember a délkeleti sivatag tűző melegében. Tudja, hogy kifutott az időből – saját szerencséjének rossz karmája végül, ötven év után, mégiscsak utolérte… Risa Sheridan mindent tud az aranyról, amit tudni lehet – történetét, titkait, összetételét, veszélyeit. Főnöke, Shane Tannahil megszállottan rajong ezért a drága fémért, és így ezt választotta kivételesen sikeres Las Vegas-i szerencsejáték-komplexumának, az Aranygyapjúnak központi témájául is. Most egy ősi kelta arany ékszert kínálnak Shane-nek a gyűjteménye számára, sőt, továbbiakat is ígérnek, és a kaszinótulajdonos nem tud ellenállni. De Risa, bár osztozik Shane lelkesedésében, aggodalmat is érez, mert van ebben a műtárgyban valami titokzatos, nyugtalanító, valami, ami azt súgja: ne közeledj! Hallgatniuk kellene erre a hangra, mégsem teszik. És hamarosan egymás után halnak meg az emberek Risa és Shane körül, mivel gonosz kezek nyúlnak a különleges aranykincs után, melyet a druidák idejéből származó ijesztő rejtély vesz körül. A szépséges aranyszakértőt és aranyimádó főnökét azonban a jelen veszélyei közelebb hozzák egymáshoz, ugyanakkor egy alattomos terv központi szereplőjévé is teszik őket, amely Shane Tannahil és alkotása elpusztítására tör. Akár az ősi átok lett úrrá életükön, akár csak gátlástalan ellenfeleik egyszerű, gyilkos kapzsisága, hirtelen nincs hol elrejtőzniük Las Vegas őrült forgataga és vakító csillogása közepette. A Kincsvadászok üdítően izgalmas és szenvedélyes regény, váratlan fordulatokkal, melyektől az olvasónak eláll a lélegzete. Újra remekül példázza, miért tartják Elizabeth Lowellt a jelenkori kalandregényírók egyik legjobbjának.

Mutass kevesebbet