Kínos ügy (Kőszeg Ferenc által dedikált)

Zsolt Béla: Kínos ügy. Regény. Az Utószót Kőszeg Ferenc írta. Budapest, 1970. Szépirodalmi Könyvkiadó. 235 + [3] p. A címlap verzóján az Utószót jegyző Kőszeg Ferenc Kenedi Jánosnak címzett soraival!!! Ungvári Tamás hagyatékából! A kötet egy darab történelem a demokratikus ellenzék köreiből. "Kenedi János mesternek, aki oly jóleső dicséretekkel szokta fogadni kisded irka-firkáimat (amelyek persze zseniálisak), baráti szeretettel. Kőszeg Ferenc. 1970. III. 13." Kőszeg Ferenc (Budapest, 1939. április 26. –) magyar szerkesztő, tanár, politikus, a hazai emberi jogi mozgalom egyik legjelentősebb alakja. A demokratikus ellenzék egykori kulcsfigurája, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) alapítója, valamint a Magyar Helsinki Bizottság létrehozója és első elnöke. Édesapját a holokauszt alatt, munkaszolgálatban veszítette el, a vészkorszakot édesanyjával bujkálva élte túl Budapesten. Az ELTE latin–magyar szakos hallgatójaként az 1956-os forradalom után röpcédulákat terjesztett, amiért 1957-ben letartóztatták és két hónapig vizsgálati fogságban tartották. Az 1970-es évektől bekapcsolódott az illegális ellenzéki mozgalmakba. Részt vett a szamizdat irodalom (például a Beszélő folyóirat) szerkesztésében és terjesztésében. A Kádár-rendszer titkosszolgálata folyamatosan megfigyelte és követte, ám több alkalommal is sikerült kijátszania a hatóságokat. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd a Szabad Demokraták Szövetsége egyik alapító tagja lett. Kenedi János (1947. július 12. – 2025. november 28.) magyar író, műkritikus, történész, publicista, a Kádár-korszakbeli illegális demokratikus ellenzék egyik kulcsfigurája és vezető alakja, valamint Budapest díszpolgára volt. Életművének központi eleme a sajtószabadság és a diktatúra állambiztonsági titkainak, az ügynökaktáknak a feltárása volt. 78 éves korában hunyt el Budapesten. Fiatalon újságíró-gyakornokként dolgozott (Esti Hírlap, Budapester Rundschau), majd 1969–1970 között a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt. Az 1968-as prágai bevonulás utáni rendszerkritikus attitűdje, illetve egy rendőrségi figyelmeztetés miatt 1970 és 1989 között foglalkoztatási és publikálási tilalom alá került, alkalmi munkákból élt. Az illegális ellenzék szervezőjeként lakásán született meg a döntés a nyomtatott szamizdat irodalom elindításáról. 1956-os Intézet: Alapító tagként vett részt az intézet létrehozásában, ahol 1990-től tudományos munkatársként kutatta a kommunista állambiztonság működését. 2007 és 2010 között ő vezette a kormány által felállított szakértői bizottságot (közismert nevén Kenedi-bizottság), amely a még zárt állambiztonsági iratok levéltárba adását és kutathatóságát vizsgálta. A Kínos ügy először 1935-ben megjelent társadalmi regény, amelyet Zsolt Béla újságíró és író alkotott. A mű a két világháború közötti polgári világ morális válságát, a házassági hűtlenséget és a korabeli antiszemita, radikalizálódó hangulatot mutatja be kíméletlen őszinteséggel. A történet egy belvárosi moziban indul, ahol Hell Sándor főorvos a sötétben észreveszi, hogy fiatal felesége és legjobb barátja között intim kapcsolat van. A felfedezés után a főorvos nem rendez jelenetet, hanem magában vívódik. A házassági dráma hátterében felsejlik a korszak fojtogató politikai és társadalmi légköre. A feleség szeretőjén keresztül a cselekménybe belép egy agresszív, antiszemita orvosi és baráti kör, amely az erőszakra és a morális züllésre épül. Egészvászon kötés illusztrált kiadói védőborítóban.

Mutass kevesebbet