Kis föld / Újjászületés / Szűzföld

Egy rendkívüli életpálya három döntő fontosságú szakasza tárul elénk ebben a lényegretörő stílusú trilógiában A Kis Föld a Novorosszijszk környéki legendás hídfőállás desszantkatonáinak 1943-ban a náci túlerővel szemben több mint hét hónapon át tartó élethalálharcát és nagy áldozatok árán kivívott győzelmét írja le. A dokumentum tárgyilagossága és a szerző személyes élménye ötvöződik itt hiteles krónikává. Az Újjászületés a háború utáni újjáépítés óriási erőfeszítéseket, önfeláldozást követelő, bonyolult munkáját örökíti meg. A megvert ellenség esztelen barbársággal mindent elpusztított és csak romokat hagyott maga után. A Dnyeprogesz, a dnyeperi vízi erőmű és a Zaporozssztal, a zaporozsjei kohóművek helyreállítása talán még nehezebb is volt, mint ha a semmiből hozták volna létre őket, hisz előbb el kellett takarítani a romokat. A Szűzföld immár nem újjáépítésről, hanem új életnek, a megteremtéséről szóló hősi eposz, ahogy maga Leonyid Brezsnyev nevezi a záró részt. Soha nem látott arányú vállalkozásba fogott 1954-ben a szovjet állam, hogy a kazahsztáni szűzföldek feltörésével és hasznosításával igyekezzék megoldani az ország gabonaellátásának sürgető feladatát. E memoárok olvasása igazi élmény, mert a leghitelesebben bontakozik ki előttünk annak a szovjet pártvezérnek az egyénisége, aki a későbbiek során a szovjet párt és az állam legfőbb vezetője lett.

Mutass kevesebbet