Kis Zaches

A német romantikusok közül Hoffmann-nak volt a legnagyobb világirodalmi hatása. A Hoffmann-mesék egy részében a képzelet csapongása szolgáltatja a fantasztikumot, másutt a groteszk elemeket szinte szürrealisztikusan elegyítő humor az átlényegítés fő eszköze. Ilyen elbeszélés az elbűvölő Kis Zaches (Klein Zaches). A címadó figura egy szörnyű torzszülött, mandragóragyökérhez hasonlító arcú, undorító kis gnóm, akit egy tündér azzal az adománnyal ruház fel, hogy ha a jelenlétében valami kiválót gondol, mond vagy cselekszik valaki, azt neki tulajdonítják. A szatirikus mese bizarr humorral teszi nevetségessé az üresfejű akarnokok és talpnyaló kiszolgálóik államát. E. T. A. Hoffmann - a XIX. század derekán élt kitűnő, hazánkban is népszerű író - kisregénye: a szatirikus meseirodalom egyik gyöngyszeme. A törpe német fejedelmi udvarocskában kívül-belül csúf kis törpe nyeri el a rangot, kitüntetést, méltóságokat, s ennek megfelelően polgártársai megbecsülését is. Csak egy-két igaz ember látja a törpét annak, ami, de nem hisznek nekik. Hoffmann meséjében mindez egy jószívű tündér furfangjának következménye; tündéri varázslat veszi le később az emberek szeméről a hályogot is, hogy az igaz érdem elnyerje jutalmát. Hoffmann bájos szatirája korának valóságos viszonyait tükrözi, még abban is, hogy visszásságok megszüntét a mesék távolába helyezi, vagy pedig, a realitás keretében, a népmozgalmaktól reméli. A művet díszítő eredeti fametszeteket Werner Klemke, az NDK Nemzeti-díjas művészet ezen kiadás számára készítette.

Mutass kevesebbet