Kisfaludi Strobl Zsigmond élete és művészete

mellett megtalálhatóak a két világháború közötti angol felső tízezer prominens képviselői is. A Gellért-hegy ormán őrködő Szabadság-szobra a történelmi korszakváltás szakítópróbáját is kiállva lett Budapest egyik karakteres szimbólumává. Bravúrosan komponált, háromalakos egri lovascsata-jelenete 20. századi szobrászatunk kiemelkedő alkotása. Közel négy évtizeden keresztül (1924-1961) a Magyar Képzőművészeti Főiskola professzoraként oktatta a felnövekvő szobrász-generációkat. Művészete a klasszikus forrásból táplálkozik, amelyhez fiatalkori útkeresései után a 20. század gyorsan változó, többnyire a formai megújulást és a művészi kreativitást előtérbe helyező irányzatai mellett mindvégig hű maradt. A tíz év kutatómunkáját összefoglaló kötet külön fejezetben foglalkozik művészetének kialakulásával és a felhasznált inspirációkkal, hivatalos művésszé válásával, szabadkőműves tevékenységével, tanári működésével, londoni éveivel, alkotásainak értékelésével, művészete recepciójának anomáliáival. A szöveget bőséges, az egyes fejezetek végére csoportosított jegyzetapparátus gazdagítja. Szakmailag talán legfontosabb része a szobrász most első ízben összeállított, nyolcszázötvennél is több tételt tartalmazó oeuvre-katalógusa, amelynek nagyobb része fényképekkel is illusztrált (a képek külön DVD-lemezen tekinthetők meg), és amely mindenekelőtt a műkereskedelem, de a muzeológia képviselői számára is nagy valószínűséggel nélkülözhetetlen összeállítás lesz.

Mutass kevesebbet