Kisfaludy Károly munkái I-II.

Kisfaludy Károly. Kisfaludy Károly Munkái I-II. Költemények / Tollagi Jónás viszontagságai; Színművek. Budapest, [1928]. Franklin-Társulat (Ny.) XII, 218 p., 1 t. (fekete-fehér fotó) [5], 266, [2]. p. (Élő Könyvek - Magyar Klasszikusok). Bev. Galamb Sándor. Egészvászon. / Kisfaludy Károly Ott áll szobra a Múzeum-kertben és modern színházaink homlokzatán, emlékét legelőkelőbb irodalmi társaságunk, a Kisfaludy-Társaság őrzi, nevéről van elnevezve az óbudai színház, nem múlik el esztendő, hogy valamelyik vígjátékát a Nemzeti Színház fel ne frissítse: szóval a Vörösmarty előtti korszak magyar irodalmából csak talán, Katona József nevével találkozik annyiszor a modern magyar ember, mint az övével. Pedig ennek a nagyhatású írónak alig több mint egy évtized állt rendelkezésére, hogy irodalmi vezérré váljék s vezetőjévé egy új stílusiránynak, annak, amely egész Európában megdönti a klasszicizmust: a regényes, a romantikus iránynak. Mikor 1819-ben a Tatárok Magyarországon című darabjával első nagy sikerét aratja, akkor már teljes férfikorban van és igen zaklatott, viharos ifjúságra tekinthet vissza. 1788 február 5-én született a győrmegyei Téten, régi jómódú középnemesi családból. Atyja, Mihály, nem közönséges műveltségű férfi, különösen a klasszikus költőket szereti, de tud németül és franciául is. Azonban zárkózott és erőszakos ember, aki a hajlékonyabb természetű Sándor fiával, a Himfy szerelmeinek szerzőjével jó viszonyban él, de a féktelenebb temperamentumú Károllyal egész életén nem tud összemelegedni. Már a fiúnak születése is ellene hangolja az apát: az új élet az anyának életébe került. A legfiatalabb Kisfaludyt a nála tíz évvel idősebb Teréz nénje neveli, aki valósággal az anyát pótolja életében. Mint tanuló az iskolai fegyelem súlyos megsértése miatt, kénytelen a győri bencések gimnáziumát odahagyni és katonának állni.

Mutass kevesebbet