Kisvállalkozások finanszírozása

Devizahitel, Széchenyi Kártya Program, kamattámogatásos hitelek, EU-pályázatok stb. ezekről is szól a kis- és középvállalkozások finanszírozása című tankönyv. A társadalom és a nemzetgazdaság, az egyének és családok jelentős csoportjai, a foglalkoztatás és a multinacionális cégek működése (beszállítói rendszer), az állami és magánszféra, az államháztartás és a vállalkozói költségvetések külön-külön és együtt érintettjei, nyertesei és vesztesei a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor sikereinek és kudarcainak, és hogy ezen sikerek, vagy kudarcok milyen mértékűek az jelentős részben a finanszírozáson múlik. Megtalálja-e a vállalkozó az induláshoz, a felfutáshoz, majdan az esetleges bővüléshez szükséges forrást? Képes-e azt a fennmaradás és fejlődés érdekében működtetni? Netán megérti és megérzi-e a „tisztességes kiugrás" idejét és módozatait? Ezek és hasonlóak a stratégiai és operatív kérdések, amelyekre persze garantáltan jó válasz aligha adható, de hogy felmerüljenek és, hogy válaszolni akarjunk és merjünk, az nem megy a finanszírozás alapvető lehetőségeinek és módozatainak ismerete nélkül. A könyv a vállalkozások tartalmi és méret szerinti definíciójával indít és hazai és EU-adatokra építve helyezi el azokat (mennyiségi és minőségi jellemzőiket) Európában és Magyarországon. Megismerkedünk az „életforma- és az önmegvalósító" vállalkozások fogalmával, mintegy a makro adatokból belépve az egyedi vállalati világba. Egész mondanivalójában a transzparens a jogi és piaci játékszabályokat betartó, de természetes módon profitorientált vállalkozásokról szól. Ez pedig nem megy másként, csakis a számvitel előírásainak a betartásával, a saját, vagy a többnyire könyvelői segédlettel megvalósított operatív adminisztráció, az azokra támaszkodó éves beszámoló dokumentumainak (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő mellékletek) precíz összeállításával. A könyvelést, az összegzéseket lehet kiszervezni. Az azokra épülő elemzéseket, a múltbeli és várható tendenciák átgondolását a vállalkozó nem bízhatja másra. Ezért kapott – röviden – helyet a számvitelről, az éves beszámolóról, a legfontosabb gazdasági mutatókról szóló rész is ebben a munkában. Nagy teret szentel a könyv a külső finanszírozásnak. Leginkább itt jelennek meg olyan aktualitások, mint a devizahitelezés, a melyik bankot válasszam kérdésre adott válaszok, az állam szerepvállalásának, többek között a „piachelyettesítés" és a „piacfejlesztés" problematikája. A kisvállalkozások életében fontos szerepet játszhatnak olyan „nem intézményes finanszírozási források", mint a tagi, vagy tulajdonosi kölcsön, családi, baráti kölcsön vagy éppen a szállítói hitel és vevői előleg. Döntően az agráriumban jelenhet meg a kevésbé ismert „közraktárjegy". Legtöbbször azért mégiscsak a bankokkal kerülnek kapcsolatba a vállalkozások finanszírozási ügyekben. Természetesen nem csak hitelből élnek a vállalkozások. Főleg a jelentősebb vállalkozói tradíciókkal rendelkező országokban a külső tőkejellegű finanszírozásnak is komoly szerepe van. Ismert befektetői megoldások (üzleti angyalok, kockázati tőke) mellett itt is megjelennek a már a korábbi fejezetben „csak kölcsönadó" „informális befektetők" (család stb.), míg a másik oldalon talán a legújabb befektetői kör a „közösség", az interneten valamilyen ötlet pénzügyi támogatására kisebb összegeket felajánló egyének sokasága (közösségi finanszírozás). így „türemkedik be" az IT, mint technológia a vállalkozások finanszírozásába, így beszélhetünk és olvashatunk tőkealapú finanszírozási módok fejlődési ívéről a leghagyományosabb családi tőkebefektetéstől a legújabb közösségi finanszírozásig. Figyelmet érdemel a kockázati menedzsment kérdéseinek taglalására, amely témának kisebb tradíciói vannak Magyarországon. A könyv ajánlható felsőoktatás hallgatóknak, kezdő, vagy már befutott vállalkozóknak, a váltás gondolatával kacérkodó leendő vállalkozóknak.

Mutass kevesebbet