Kit terhel a felelősség az első világháborúért?

Ez a kötet azon kérdés megválaszolására vállalkozik, amelyre az első világháború tekintetében hazánkban még nem történt kísérlet. A korabeli sajtó és a diplomáciai levelezések alapján azt vizsgálja, hogy milyen érvelésmóddal igyekeztek a felek, s különösen az Osztrák-Magyar Monarchia vezetői úgy alakítani a közvéleményt, hogy a nagy háború a nekik kedvező pillanatban robbanjon ki, miközben ennek felelősségét maguktól hatásosan hárítsák el. A könyv vizsgálja a magyar katolikus egyház vezetőinek háborút támogató érveit, amelyek szöges ellentétben álltak XV. Benedek pápa háborút meggátolni igyekvő törekvéseivel. A szerző azt mutatja ki, hogy a leszámoló célzatú büntetőpárbaj eszméje motiválhatta a Monarchia vezetőit Szerbia megtámadására, amelynek jogosságát az újságolvasók tömegei is széles körben osztották. A kötetben bemutatásra kerül az a feszült várakozás is, amely kitörő lelkesedésbe csapott át a háború kirobbanásakor. Mindebben a sajtónak kiemelt szerepe volt. Ez a háború az akkori viszonyok közt elkerülhetetlennek tűnt, mégpedig főként a széles körben elterjedt szociáldarwinista politikai gondolkodásmód miatt. Ha a háború természetes, akkor a hősiesség a legfőbb erény. A magyar néplélek bölcs hagyományaival szakító ezen új mentalitást igyekszik a kötet a kor vezető magyar tollforgatóinak írásain keresztül bemutatni, kezdve A Pál utcai fiúk igazi, s nem pedig a közkeletűen gondolt mondanivalójával. A kor ifjainak az volt a vágya, hogy a nemzetért harcoló hősök, s ha kell, mártír-szentek legyenek. Ehhez főleg Prohászka Ottokár és a sajtó szolgáltatta a szellemi muníciót. A háborúba lépés előtti olaszországi viszonyokat is elemzi a kötet a háborúpártiság sajtóbeli lenyomatait kutatva. Számos ellentmondásra kellett ennek nyomán rámutatni, főleg a katolikusok érvelése tekintetében. A mi feladatunk az, hogy a háborúra alapozott politikafelfogást meghaladjuk, mert az sohasem fog valóban igazságos és békés viszonyokat teremteni. Ezekhez a béke evangéliumi teológiájának és politikai filozófiájának elterjedésére van szükség, amely eszmei alapállást csak néhányan képviselték akkoriban hazánkban, de végül Olaszországban is a háttérbe szorult. Trianon a nagy háború következménye. Amennyiben tanulunk e hatalmas vérontáshoz vezető okokból, annyiban talán Trianon traumája is jobban feldolgozható lesz.

Mutass kevesebbet