Klasszikus német költők a középkortól a XX. századig I-II. kötet

Több ​mint ezer év német nyelvű költészetének legjavát mutatja be ez a gyűjtemény, hasznosítva és tetemesen kiegészítve a korábbi kisebb antológiák eredményeit. Helyet kapott benne minden számottevő német, osztrák és svájci lírikus, szám szerint 196, nem számítva a névteleneket: a kisebb költők néhány jellegzetes művükkel, a nagyok pedig életművük egészét summázó bőséges válogatásban. Akad köztük nem egy, aki jelentőségéhez méltó arányban itt szólal meg először magyarul. A műfordítás-irodalmunkban jártas olvasó is a felfedezés örömével ismerkedhet meg például a barokk kor kiemelkedő német lírikusával, Andreas Gryphiusszal, aki a legmaradandóbban szólaltatja meg a harmincéves háborútól feldúlt országban élők kétségbeesett rezignációját; a romantika alapmotívumait csodálatos zenei árnyalatokban variáló Eichenforffal; a hazájával meghasonlott, rendhagyó szerelmű, zaklatott érzelmeit szonettek fegyelmébe zabolázó Platennal, vagy a jobbára csak drámaíróként ismert Friderich Hebbellel. És vajon tudják-e Keller és Strom olvasói, hogy e népszerű prózaírók mekkora lírikusok is? Vagy hányan ismerik a legnagyobb német költőnőt, Annette von Droste-Hülshoffet? És persze hosszan sorolhatnánk a magyarul eddig teljesen ismeretleneket, a vaskosan szókimondó 15. századi Wittenweilertől a 19. század derekán élt, modernül agyafúrt humorú Joseph Viktor von Sheffelig és tovább. Ez a terjedelmes gyűjtemény éppen jó alkalom az ismerkedésre, mint arra, hogy a német líra folyamatos összefüggéseibe ágyazva újraolvassuk a közismert legnagyobbakat; kövessük vándormotívumok útját, korstílusok születését és elhalását, és persze mindenekelőtt és – fölött: élvezzük a költői teremtés és újrateremtés egyszeri csodáit, a remekmívű fordításban megszólaló remekműveket.

Mutass kevesebbet