Kner Erzsébet

Erdész Ádám: Kner Erzsébet. Egy huszadik századi könyvkötő pályája. Gyomaendrőd, 1997. Kner. 105 + [3] p. A magyar nyomdászat és könyvművészet történetében nemzedékeken keresztül meghatározó szerepet játszó Kner család egyik-másik kiemelkedő tehetségű tagjának munkásságára mind ez ideig viszonylag kisebb figyelmet fordítottak a 20. század művészet- és társadalomtörténetét vizsgáló kutatók. Az Egyesült Államokban élő, 100. évében járó neves könyvkötészet, Kner Erzsébetet is a család kevésbé ismert tagjai közé sorolhatjuk. Talán érthető, hogy a hazai nyomdászat és könyvművészet múltját kutató történészek és művészettörténészek figyelme elsősorban a nyomdaalapító Kner Izidor és a magyar tipográfiát megújító Kner Imre munkásságára irányult. A két világháború közötti Budapest iparművészet iránt fogékony polgári köreiben nagyon jól ismert és komoly megbecsülésnek örvendő könyvkötő műhely emlékének megfakulásához hozzájárult az is, hogy Kner Erzsébet 1949-ben kivándorolt. Chicagói életéről és amerikai pályaszakaszáról Magyarországon jószerivel csak a családtagok és a közvetlen barátok tudtak egyet-mást. A szép könyvek régi és új barátai évtizedek múltán találkozhattak újra Kner Erzsébet könyvkötéseivel: Haiman György kezdeményezésére és rendezésében az Országos Széchényi Könyvtár 1987-ben életműkiállítás keretében mutatta be Kner Erzsébet könyvkötői pályáját. A számottevő sikert keltő kiállítást megtekintő érdeklődők egy, az 1920-as évek elején induló, közel hatvan évet átfogó, kiemelkedő csúcsokban gazdag, nagy ívű életművel ismerkedhettek meg. Kötetünkben Kner Erzsébet munkásságát és teljes életpályáját szeretnénk bemutatni. Kner Erzsébet önmagában is figyelemre méltó könyvkötészi-könyvművészi teljesítményén túl pályáját követve nagyon fontos kérdésekkel találkozunk: követhetjük a mesterség és a művészet, a nagyipar és a műhelykultúra századunk első harmadában különösen erős konfliktusokkal terhelt kapcsolatának alakulását, rekonstruálhatjuk egy, az iparművészet színvonalán dolgozó kis budapesti könyvkötészet létrehozásának és működtetésének fordulatait. Megismerhet]ük egy néhány alkalmazottat foglalkoztató műhely anyagi lehetőségeit és a magas színvonalú kézműves munka iránt fogékony budapesti közönséget. Kner Erzsébet pályája hiteles lenyomatát adja a századelő tradicionális női szerepmintáitól eltávolodó új magatartásforma elfogadásának is. A kivándorlás utáni időszakot vizsgálva pontos képet kapunk arról, hogy a hagyományos európai műhelykultúrának egyes elemei milyen mértékben bizonyultak konvertálhatónak az Egyesült Államok egyik nagyvárosában. Nyomon követhetjük, hogy egy neveltetésében, gondolkodásában jellegzetesen közép-európai iparművész hogyan és milyen konfliktusok közepette illeszkedett be az amerikai viszonyok közé, hogyan építette fel másodkarrierét. Félvászon.

Mutass kevesebbet