Ingyenes átvétel országosan 
Kosár 
25%
45 hűségpontKiadás éve: 1988
ANTIKVÁR
900 Ft
Hűségklub Bejelentkezés / Regisztráció
Részletes kereső
(1 vélemény)
Antikvár könyv
715 Ft
1 300 Ft
45%
Állapot
Készleten
Jó állapotú antikvár könyv
Központi raktár
45
hűségpont
Hogy működik az alku?
1984. június 18-án szakértő bizottság nyitotta fel a székesfehérvári Romkert kriptáját. Közel fél százada oda temették vissza a középkori magyar királyok meglelt maradványait. A látvány döbbenetes volt: királyi tömegsír, szennyvízben álló, összekevert csontokkal . Ötszáz év magyar királyaira is érvényesek Kisfaludy Károly Mohács című versének sorai: „Fénytelen itt szunnyad, s kő se mutatja helyét”. Az egykori pompás uralkodói temetésektől, a gazdag és díszes síroktól, sírkápolnáktól tekervényes út vezetett a tömegsírig. Középkori ereklyeszerző rablásoktól a törökök és az ellenük harcoló keresztény hadak pusztításain át odáig, hogy régészeti feltárások és antropológiai vizsgálatok során nagyrészt még az is megsemmisül, ami a történelem viharait túlélte. Nagy tudósok erőfeszítései és ügyetlenségei, országos és helyi hatóságok nemtörődömsége, látványos újraeltemetési és koszorúzási ünnepségek az egyre reménytelenebb pusztítások feledtetése – mindez részét képezi a királysírok érdekfeszítő történetének. A művelődéstörténész szerző feleleveníti a magyar királyok temetésétől a székesfehérvári királyi temetkezőhely és sírjai megsemmisüléséig lejátszódott bonyolult eseményeket egészen az 1984-es kriptafelnyitásig.
Mutass kevesebbet
Bővebb leírás
| ISBN: | 9631323811 |
|---|---|
| Kiadó: | Corvina |
| Kiadás éve: | 1986 |
| Kiadás helye: | Budapest |
| Nyomda: | Kossuth Nyomda |
| Borítótervezők: | Mayer Gyula |
| Kötés típusa: | ragasztott papír |
| Terjedelem: | 119 oldal |
| Nyelv: | magyar |
| Méret: | Szélesség: 11.00 cm, Magasság: 18.00 cm |
| Súly: | 0.10 kg |
| Kategória: | Történelem / Középkor / Magyar / Művészetek / Építészet / Műemlékek / Történelem / Régészet / Történelem / Életrajzok |
Ajánlja ismerőseinek is!
Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!
Megnézem a tartalomjegyzéket!
Buzinkay Géza
Szerzőfigyelő
1941
Buzinkay Géza (Budapest, 1941. június 21. –) történész, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) köztestületének tagja. Édesanyja, pilisi Neÿ Katalin (1915–2011) Neÿ Ákos vasútigazgató lánya volt.
Buzinkay Géza további könyvei
45 hűségpont25%
45 hűségpontKiadás éve: 1988
ANTIKVÁR
900 Ft
25%
45 hűségpontKiadás éve: 1988
ANTIKVÁR
900 Ft
Kiadás éve: 1999
Előjegyezhető
Az Ön ajánlója
Alkupontjait és hűségpontjait csak belépett felhasználóként írjuk jóvá. Csak könyvajánló esetén írjuk jóvá a jutalmakat.
Írjon ajánlót a könyvről, hogy mások is kedvet kapjanak az elolvasásához. Kérjük ne a könyv állapotáról és a kiszolgálásról írjon véleményt.
Hírlevél feliratkozás
Központi raktár és ügyfélszolgálat
1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.
Belvárosi kereskedés
1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.
Központi raktár és ügyfélszolgálat
Belvárosi kereskedés
1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.
1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.
Központi raktár és ügyfélszolgálat
Belvárosi kereskedés
1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.
1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.
Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi. A Google adatvédelmi irányelvei és szolgáltatási feltételeiérvényesek.
Vélemények a könyvről
Az hogy a hazánkat évszázadokon át dúló törökök, németek, vallonok és egyebek nem tisztelték végül királysírjainkat, melyeket nem tudtunk megvédeni sem a történelem csapásaitól szomorú. Hogy a nyomokból bizonyíthatóan magyarok is fosztogattak elítélendő bűn. De hogy kisszerű anyagi érdekek is hátráltatták nagy királyaink méltó környezetben való végső pihenését, hogy szakszerűtlenül bántunk a jócskán kifosztott örökséggel, s csak a XX. században jutottunk el oda, hogy helyére tegyük a királysírok ügyét – örökre elkeserítő emlék marad.