Kölcsey Ferenc könyvtára és olvasmányai

Kölcsey Ferenc kora egyik legműveltebb embere volt, aki költői munkássága mellett idehaza megalapozta a tudományos igényű irodalomkritikát is, de jelentős állambölcseleti ismeretre helyezte politikai elképzeléseit is. Az életmű teljesebb megismeréséhez éppen ezért elengedhetetlen olvasmányainak feltárása - ehhez nyújt kiváló alapot Szabó G. Zoltán munkája, mely a Kölcsey-könyvtárról fennmaradt listát adja közre. Kölcsey könyvtára 1867-ben a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe, a majdani Országos Széchényi Könyvtár állományába került, ám amint arra joggal következtetni lehet a Kölcsey-levelezés és egyéb források alapján, az akkor készített (ma a könyvtár kézirattárában őrzött) lista korántsem teljes. Szabó G. Zoltán, miután az Országos Széchényi Könyvtár állományában szétosztódott példányokat, illetve a csupán a mű azonosításához szükséges adatokat tartozó lista tételeit feltárta, újraközli a kézirattárban őrzött listát, illetve ezt követően rekonstruálja a könyvtár állományát, a szükséges jegyzetek kíséretében. A listán nem szereplő könyvekről, a Kölcsey által ismert és hivatkozott vagy könyvtárában egykor bizonyos meglévő könyvekről, azok feltehető sorsáról a szerző igen alapos bevezető tanulmánya nyújt tájékoztatást. A küllemében is igényes kötet alapvető kiindulópont minden Kölcsey-kutatónak. Szakkönyvtárakon túl nagyobb általános gyűjtőkörű könyvtárakba is érdemes beszerezni.

Mutass kevesebbet