Kölcsey Ferencz minden munkái I-X. [Hiányos]

Kölcsei Kölcsey Ferencz minden munkái 1-10. [Nem teljes kötetsor!!! Hiány: A II. és III. köteteteket tartalmazó 2. kötet!!!] Budapest, 1886-1887, Franklin-Társulat (Franklin-Társulat Nyomdája, Bp.), [2791 p. - Összesített oldalszám.] Hét egységes kötetben lenne teljes a sor. Harmadik bővített kiadás. - I. - 1-2. kötet: Lyrai költemények, romanczok, balladák s rokon, vegyesek, műfordítások, ifjabbkori versek s töredékek. Elbeszélések, vegyes beszédek. 1 t. + 304 + 227 + [1] p., - III. - 5-6 kötet: Philosophia és historia. Törvényszéki és politikai beszédek, országgyülési izenetek és megyei iratok. 272 p. + 279 + [1] p., - IV. - 7. kötet: Országgyűlési Napló. 1832-3. 330 p. + [6] p., - V. - 8. kötet: B. Wesselényi Miklós védelme. 453 + [3] p., - VI. - 9. kötet: Levelek és toldalék. 479 + [1] p., - VII. - 10. kötet: Levelek. Pótlékok. Utóirat. 447 + [1] p. [Hiány: II. - 3-4. kötet: Nyelv, irodalom és széptan. Bp. 1886. Franklin-Társulat, 268 p. + [4] p., 270 p. + [2] p.] Kölcsei Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, politikus, nyelvújító, az MTA tagja és a magyar nemzeti himnusz szerzője. A Debreceni Református Kollégiumban tanult, ahol Kazinczy buzdítására irodalmi esszéket és kivonatokat készített. Tanulmányai befejezése után Pesten törvénygyakorlatra járt, de soha nem tett ügyvédi vizsgát, helyette inkább irodalmi és politikai munkásságának szentelte magát. Kiemelkedő jelentőségű volt a Mondolatra való Felelet című munkája, amellyel állást foglalt a nyelvújítás mellett, és támogatta annak sikerét. 1823. január 22-én írta meg a Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című költeményét, amely később Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett. Politikusként a reformok híve volt, küzdött Erdély és a Partium visszacsatolásáért, az alkotmány korszerű átalakításáért és a magyar nyelv jogainak érvényesítéséért. Egységes Gottermayer vászonkötés.

Mutass kevesebbet