Költemények és egyéb verses munkák

A Magyar Puskin-emlékbizottság megbízásából Puskin születésének 150. évfordulója alkalmából készült kiadás. Előszó részlet: A szovjetek országa áradó szeretettel ünnepli az idén az orosz nép nagy fiának, irodalma megalapítójának százötvenedik születésnapját. 112 év telt el Puskin halálának napja óta. De ma is itt él közöttünk. Ma is mint kortárshoz fordulunk hozzá sok bennünket nyugtalanító kérdéssel, hogy visszhangot, lelkesítő és éleselméjű feleletet kapjunk tőle. Mélyen igazak Csernisevszkijnek Puskinról mondott szavai: "Elsőnek emelte nálunk az irodalmat nemzeti ügy méltóságára". Puskin első füllépésétől kezdve arra törekedett, hogy az irodalmat hatékony társadalmi erővé tegye: az írótól a valóság legfontosabb problémáinak felvetését követelte. Nem egyszer gúnyolódott a gyorsaságon és készségen, amellyel a korabeli kritika minden félig-meddig ügyes rímfaragót költőnek nyilvánított. A költészet Puskin szerint nem csengő-bongó versekből áll, hanem ,,mély érzésekből és költői gondolatokból." Az ilyen érzések és gondolatok híján pusztán ,,kellemes formai hatásokra törekvő" költészetet egyáltalán nem ismerte el. Hasonló felfogása volt a szépprózáról is, melyet a "gondolatok nyelvének" nevezett. "Ez gondolatokat és gondolatokat kíván, gondolatok nélkül a legragyogóbb kifejezések sem érnek semmit." A művészi alkotás maximális eszmei telítettségének ez a követelése vonja maga után Puskin állásfoglalását a költői nyelv „nemes egyszerűségéért", harcát minden fölösleges „szokványos cicoma" ellen. Innen származik a híres puskini tömörség is, amelyben Nyekraszov szerint a szavak szűkek, a gondolatok tágasak.

Mutass kevesebbet