Kolumbusz

Domenico Colombo genovai takács felesége Susanna Fontanarossa aligha gondolhatta, amikor 1451-ben - a pontos nap ismeretlen, csak annyit lehet kideríteni, hogy augusztus és október között történt - meghallotta elsőszülöttje sírását, hogy erről a fiúról évszázadokon át könyvtári irodalmat írnak össze, és városok tucatjai versengenek azon, hogy melyiket illeti azon tisztesség, hogy Kolumbusz Kristóf a falai között látta meg a napvilágot. Az anya akkor arra gondolhatott, hogy a fiúból takács lesz, becsületes, jó mesterember, mint az apja. Az életút eleje így is indul. A fiatal Kolumbusz gyapjúfonó, sok anyagi nehézséggel kínlódó apja támasza. Ám az éltetőt másfelé hajlik el. Genova fontos tengeri kikötő, és nagy kereskedelmi központ a középkor végén. Kolumbusz is eljut a tengerre, sőt kihajózik a Földközi-tengerből 1476-ban, az Atlanti-óceánra. Hajója kalóztámadás áldozata lesz, maga Portugáliába kerül, ahol tíz esztendeig él. Itt születik meg nagy álma: India új úton való elérése - nyugatról. Kezdenek kibontakozni nagy tervének körvonalai, bár teljesen hibás tételekre épített, de erre élete végéig nem döbben rá. Kolumbusz úgy képzelte, hogy a Föld sokkal kisebb, és a tenger is kicsiny, hiszen a Biblia így tanítja: hat rész a száraz, csak a hetediken van a tenger. Az egykori gyapjúfonó királyokkal tárgyal, éveken át. Előbb Portugáliában, majd Spanyolországban. Itt hét keserves esztendőt él át, míg megnyílik előtte az út nyugat felé. Elkísérjük Kolumbuszt négy hajózásra, amelynek nyomán feltárulnak a Kis- és Nagy Antillák, a Dél-Amerika partvidéke. Önkéntelenül szánakozunk szerencsétlen életén, hiszen az uralkodók és segítőik megfosztják nagy álmai minden gyümölcsétől. Betegen, kegyvesztetten hunyja le Valladolidban a szemét. Még csak 56 éves. És elkísérjük az ötödik útjára is, amely a leghosszabb volt minden utazása között, 392 évig tartott. Hamvai öt állomáshelyen voltak ezalatt, s ma senki sem tudja megmondani, hogy tulajdonképpen hol nyugszik. Kolumbusz Kristóf kétségtelenül a történelem legnagyobb egyéniségei közé sorolható. A középkori ember kiváló példája, minden hibájával és erényével egyetemben. Az újkor egyik sarokköve, akinek tevékenysége hatalmas mértékben előrelendítette a világ megismerését. És ezen az sem változtat semmit, hogy saját maga egészen másnak hitte azokat a földeket, amelyeket felfedezett, mint amik valójában voltak. Ő úgy gondolta, Ázsia partjaira ért, a fűszerek földjére, az Arany Kheroszoszhoz, pedig a valóságban egy, illetve két hatalmas kontinenst övező szigetvilágot fedezett fel, és ott járt a hatalmas Csendes-óceán kapujánál. Talán, ha nem a maga álmai szerint értelmezi a panamai indiánok magyarázatát, ő az első európai, aki a Nagy-óceánt megpillantja. Szvet, a kiváló szovjet Kolumbusz-kutató nagyon érdekes és tudományosan alapos életrajzban mutatja be önöknek Kolumbusz életútját, és a nagy felfedezések korának első idejét.

Mutass kevesebbet