Konfliktusok és előítéletek

Miért alakulnak ki újra és újra konfliktusok a személyek és a csoportok között? Van-e „hasznuk” az előítéleteknek? Lehet-e tenni megelőzésükért és megoldásukért? Mit tanulhatunk a konfliktusokból? Ezek az égető kérdések ott vannak mindennapjainkban, akár egy iskolai osztály, egy munkahelyi közösség vagy a nagy politika történéseire gondolunk. A szerző szociálpszichológus, egyetemi oktató, gyakorló csoportanalitikus és mediátor, a mediáció egyik első hazai elterjesztője. Így hát nem száraz tankönyvet tart kezében az olvasó. Mindannyiunknak fontos ugyanis ismernünk és felismernünk, hogy egy-egy konfliktushelyzetben ösztönszerű, rutinos megoldásaink mögött milyen szerep jut egyéniségünknek (olykor önmagunk előtt sem ismert) érzelmeinknek, előítéleteinknek. A konfliktusok természetének megmutatása segítséget jelent abban, hogy felismerjük ezek rejtett és jól látható jellegzetességeit, átértékeljük a konfliktusokhoz való viszonyukat, hogy felfedezzük a konfliktus-, illetve válság- helyzetekben rejlő pozitív vonásokat is, és így hasznosítani tudjuk azokat A csoportok közötti konfliktusok – legyen szó kisebb, helyi klikkekről vagy akár pártokról – tudományosan igazolható és leírható jellegzetességekkel bírnak. Érdekes kísérletek során mutatja be a szerző a csoporthoz tartozás kétarcúságát, és figyelmeztet, hogy a helyi problémák jelentős hányada az előítéletesség, a sztereotipizálás csoportos mechanizmusai következtében válik igazán destruktívvá. Mindannyiunknak szükséges megismerni ezek működésmódját, hiszen emberi természetünk sajátossága, hogy egyszerre akarunk egyedi, egyéni személyek és egy közösség, csoport tagjai lenni.

Mutass kevesebbet